Miért szereti jobban az anyukám a pasiját mint engem?

Az én anyukám is akkor talált magának párt amikor én kiskamasz voltam.

Én is úgy éreztem elhanyagol mert már nincs otthon annyit.

Most felnőtt fejjel értettem meg a dolgokat.

Hidd el ha eddig jó volt a kapcsolatotok akkor nincs semmi baj.

Más az anyai és más a női szeretet. A kettőnek nincs köze egymáshoz. Te mindig a lánya maradsz és azt hiszem ha valami történne veled akkor biztos, hogy nem hagyná hidegen.

De egy párkapcsolat azzal jár, hogy a másikkal is törődni kell így viszont az egyikre kevesebb idő jut.

De nem is ez a lényeg hanem, hogy ezt az időt hogyan használjátok ki. És nincsenek programok hármasban? Kirándulás, mozizás, milyen a kapcsolatod a pasival ő próbál közeledni hozzád?

Ha neked egyszer udvarlód lesz te sem fogsz otthon ülni és anyud is mondhatja, hogy felnevelt és most otthagyod magányosan egyedül, hogy nem foglalkozol vele eleget. Pedig akkor is szeretni fogod de egy embernek többféle szeretetre van szüksége. Sem egy gyereket, sem egy felnőttet nem lehet kisajátítani.

Neki van egy lánya ami jó, de kell egy felnőtt társaság a saját korosztályából, kell a szerelem mert az is más mint a lánya szeretete. Ezt meg kell érteni, el kell különíteni.Inkább örülj anyukád boldogságának, neked is nagyobb szabadságod lehet, biztos vannak barátaid. Ha csak duzzogsz mindenkinek mindent elrontasz, inkább próbáljatok hárman egy csapatot alkotni.

Egy egyedülálló anyának is joga van élni és boldognak lenni persze ha tényleg elveti a sulykot és elhanyagoltnak érzed magad akkor a legtöbb amit tehetsz leülsz vele és elmondod neki. Ez egy gyakori tini probléma sok az egyedülálló szülő akik egyedül küzdenek a mindennapok nehézségeivel aztán ha összejönnek valakivel akkor rengeteg esetben pont a gyerek duzzogása robbantja szét a kapcsolatot.

Arra már gondoltál, hogy a pasinak is furcsa és nehéz lehet a helyzet attól, hogy a párjának van egy lánya akivel el kéne fogadtatnia magát. Lehet, ő is nehéznek érzi a helyzetet. Többet kéne beszélgetned vele ha van rá módod, lehet nem leszel ennyire kimaradva a dolgokból ha ő is feloldódik.

Ha a pasi jó fej és bír téged akkor csak magadnak köszönheted a helyzetet. Talán mert meg se próbálkozol részt venni a közös társaságban, inkább lemaradsz és duzzogsz magadban, ezért érzed feleslegesnek magad, mert nem kapcsolódsz be.

És anyukádat nem vette el mert nem a tulajdonod ahogy téged sem fog a pasid elvenni az anyukádtól.

Tényleg elég éretlen vagy és nincs még élettapasztalatod. Ezt ne bántásnak vedd ez a tény majd ez is kialakul idővel. Kérdés, hogy addig hányszor teszed tönkre anyukád boldogságát.

Én is goromba voltam anyu barátjával kamasz koromban, aztán amikor a pasinak elege lett belőlem lelépett.

Anyu napokig sírt a szobájában és hidd el marhára kellemetlen érzés volt. Ma már felnőtt fejjel nagyon szégyellem magam amiért olyan kis agyatlan hólyag voltam.

Gondolom te sem akarsz anyukád alá pakolni, nem lesz jobb a helyzet ha elüldözöd azt az embert mellőle. Neki ez nagy segítség, hogy támaszkodhat valakire. Egy gyerek szép dolog de egy kiskamaszra nem lehet támaszkodni és felnőttes dolgokat megbeszélni. Nyilván te sem lógsz folyton felnőtt társaságban. Ne csak magadra gondolj.

Ez mind eszedbe jut majd ha te kezdesz pasizni. Most mondjuk azt, hogy ezen az alapon, neked se lenne szabad pasizni inkább maradj vénlány anyuci mellett?

Szerinted ez hogy összeegyeztethető? Nem vagy egy kicsit önző?

Inkább örülj neki, hogy egy emberrel több szeret téged is, mert ha utálna a fazon már rég lelépett volna és akkor lenne nagy szomorúság anyukánál meg lelkifurdalás nálad.

ha jó fej a pasi, akkor szerencsés vagy.

8 éves voltam, amikor anyám összejött az élettársával. az a s*ggfej folyton megvert, ha éppen ideges volt és az útjába kerültem. bizonyítani, nem lehetett, mert azért ügyelt arra, hogy olyan helyen üssön, ahol nem látszik meg, anyám ezt nagyon jól tudta, hiszen többnél ő is ott volt, és egyszer sem védett meg, és nem is szólt soha a pasinak, anyámat soha nem bántotta. egyszer elmondtam a mamámnak, hogy megvert, az anyám meg szemrebbenés nélkül letagadta, és elmondott minden hazugnak, hogy én csak azért találok ki ilyeneket, mert nem akarom elfogadni az ő élettársát. ezek után, meg is büntetett, mert mertem valakinek szólni. azóta már elköltöztem onnan, és az anyám egy hatalmas senki a szememben.

19/L

Féltékeny vagy, jól írták mások is. Testvéred nincs? Őt is ennyire utálnád, mert "osztozni" kellene anyudon? És mi a helyzet apud új kapcsolatával?

Érdekes, amikor apud, anyud és te, hárman mentetek valahová, az nem volt baj? Apud nem vette el tőled anyudat? Na ugye.

Ne légy önző, inkább örülj, hogy anyudnak jut valaki, aki segit fizikailag, lelkileg a mindennapi nehézségekben.