Aggódok hogy sosem lesz társam, családom. Más is volt így fiatalon?
21 éves vagyok és eddig nem találtam olyan fiút, aki szeretne. Mindenkiről akivel eddig jártam, vagy akik próbálkoztak kiderült hogy meg se akarnak ismerni igazán, csak a szex számít. Az 1. pasimmal 3 hónaig jártam, kiderült hogy arra kellettem csak. Most nagyon padlón vagyok, mert 3 hónapig ostromolt egy srác mire beadtam a derekam...6 hetet jártunk és nem feküdtem le vele de kiderült hogy csak ezért "harcolt" ő is. és nem értem miért van ez, nem vagyok kihívó sem sőt, nagyon félékké váltam éppen emiatt.
a mai világban nem normális dolog ha egy lány 1-2 hónapot várna ezzel, ha a másik személyét, gondolkodásmódját meg szeretné ismerni, mielőtt beleveti magát az ágyába?
én szeretném a másik kis hibáit, jó tulajdonságait is ismerni, a testén kívűl a lelkét is...érdekel mit szeret, mire gondol, hisz ezért randizok...
és pár év múlva szeretnék családot is gyerekeket.
talán nem "divat" 30 éves kor alatt szülni ma már, de én szeretnék.
de úgy érzem, ez sosem adatik meg.
12:15-ös
Akkor ezentúl hinni fogok a csodákban:)
(8 voltam)
Az a "baj", hogy a mai lányok (én is ilyen voltam) túlságosan könnyen esnek szerelembe és a szexuális felszabadulás és emancipáció folytán túlságosan gyorsan és könnyen adjuk oda mindenünket, a testünket a lelkünket.
Így aztán nem csoda, hogy úgy bánnak velünk a pasik, ahogy bánnak...
Ez egy elég hosszú,kínos,fájdalmas és nem egyszerű történet,nem véletlenül nem részleteztem.
Én arra gondoltam,hogyha valaki nyomul rám és nem kap egyértelmű választ azonnal,akkor már fel is adja az egészet és megy a következő csajra.Na,annak szerintem nem tetszem igazán,csak kell neki valaki.
Én kicsit idősebb vagyok 22 évnél, de nekem is probléma az ismerkedés, én sem jártam buliba, diszkóba én is megkaptam persze a szokásos szöveget... :DDD :PPP
De mindig azt mondtam, hogy hiába is mennék el egy buliba, ott úgyis csak olyan embert ismernék meg, aki bulizós... akkor meg nem illünk egymáshoz.
Volt egy-két párkapcsolatom, egy válásom is. De az igazit én is akkor találtam meg, amikor elfogadtam magam és amikor kinyíltam, tehát kicsit az ember próbáljon nőies, csinoska is lenni. Nem kell qurvának egyáltalán, de érezze jól magát a bőrében.
Én is neten ismerkedtem meg a párommal (3 évvel ezelőtt), egy nyílt fórumon, nem párkeresőn. Az nem jött be, valahogy hányingerem is volt már a végén tőle, pár próbálkozás után.
Tőlem 130 km-re élt akkor, magányos, zárkózott (egyébként egész jóképű fiú, nagyon jólelkű). Na egy csomó jót mondhatnék még róla... :))) :DDD
De valóban, nem volt fellépése, nem volt autója, szegény családból származik, ezért esélye sem volt a környezetében barátnőt találni.
De így van minden jól, ahogy van... :)) igaz erre 35 éves koromig várnom kellett.
A lényeg, hogy keresd (vágyj rá) és megnyílj. Az utcán is megtalálhatod az igazit, vagy épp bemutatja neked egy ismerősöd, rokonod. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!