Te rosszul éreznéd magad emiatt?
Anyóséknál voltunk,anyu a kislányom és én.A lányomon egy olyan cipő volt amit ritkán használunk és még nincs annyira kitaposva kicsit furán megy benne.
Anyu és anyósom kitárgyaltak,hogy miért ezt a rossz cipőt adtam rá stb.Kellemetlen volt de tulvoltam rajta.
Tegnap felhivott anyósom és megkérdezte hogy mi is van a cipővel meg hogy a gyereknek van-e másik...megkérdezte hogy szükségünk van-e valamire,hogy a gyereknek megvan-e mindene ami kell.
Ekkor törtem össze egy kicsit mert ugy érzem minden tőlünk telhetőt megteszünk hogy a lányom ne szenvedjen hiányt de nyilván nem tudok mindent megvenni neki.Kicsit olyan érzés mintha csődőt mondtam volna mint szülő,és tudom anyósom jó szándékkal kérdezte mégis megalázónak érzem kicsit.Tulreagálom?
Kicsit örüéj, h foglalkoznak vele, bár furán, tladóan adták elő.
De csak jót akarnak.
Szerintem mondd nekik, h szólsz, ha kell valami. És mondd el, h ez a cipő miért volt fura.
Hú, ha anyóséknak valaha eszébe jutott volna ilyen...
Igen, egyértelmüen túlreagálod.
Anyósodék csak segiteni akarnak, ha netán meg lennétek szorulva, nem mondott semmi olyat, hogy te nem vesztek meg a gyerkenek mindent, ami nem szükséges. Valószinüleg azért kérdezett rá, mert manapság igen sok családnak váratlanul egyre több kiadása van, és nem akarta, hogy esetleg emiatt ne jusson nektek valamire, illetve, hogy ha meg lennétek szorulva, akkor ne kelljen nektek kérni, mert ö magától felajánlja a segitséget. (Meg azért egy nagymama szeret venni az unokájának valamit, mégha nem is mindig tudja, hogy mire lenne szüksége. Szerintem örülne, ha néha adnál neki tippeket, hogy mit tunda venni a kicsinek.)
Kértem már segitséget ha megszorultunk,pelust ételt,tudja hogy szólok ha valamire szükségünk van.Van büszkeségem de simán eldobom ha a gyerekről van szó,ha neki kell valami.
Nem haragszom anyósra,tudom hogy a jó szándék vezérelte csak mégis kicsit rosszul érintett a dolog,mert mélyen tudom hogy a lányom többet jobbat érdemel mint amennyit biztositani tudok neki.
Mi jó körülmények között élünk, párom nagyon jól keres.
Anyukám mégis mindig kérdezgeti, minden megvan-e, ne hozzon-e valamit az unokának, kell-e segíteni. Kb 2 hónapos volt lányom, amikor mondtam neki, hogy ha bármire szükségünk van, szólunk. Akkor elmondta, hogy amikor én születtem mint első baba, senki nem segített nekik. És nem (csak) anyagi értelemben ajánlja fel, hanem mert még tapasztalatlanok vagyunk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!