Fiatal hazasok kisgyerekkel! Mennyire segitenek be a szuleid es a parod szulei?

Anyukám hetente 2X átjön, kicsit segít a házimunkában, ami éppen kézreesik, azt megcsinálja, és amikor ittvan, ő büfiztet, ő pelenkáz, ő altat.

Néha hoz egy csomag pelenkát ajándékba, vagy néhány babaruhát, de effektív pénzt nem kapunk tőle.

Párom szülei közel laknak, anyukája hetente 1x átjön, de nem segít csak babázik.Ha hétvégén megyünk, akkor viszont külön főz nekünk másnapra is.

Az én szülei messze laknak. 4-6 hetente 1 hetet ott vagyok a babával, ilyenkor nem fogadnak el pénzt, max néha én vásárolok, de semmi extra. Amikor anyukám jön hozzánk, akkor elmegy vesz tisztítószert, háztartási dolgokat stb.

Babafelügyeletet vállal anyósom bármikor, ha pedig anyukáméknál vagyunk, és valaki otthon van, akkor szinte csak etetni kapom meg a picit :-)

Mind két oldalról sokat segítenek a szülők. Mikor megszületett a pici és hazamentünk a kórházból azon a héten vett ki 1 hét szabit anyósom és mindennap jött, hogy miben tud segíteni, a másik héten pedig az én anyukám. Azóta már eltelt 1,5 év.

Mikor megvettük a házat akkor is volt bőven felújítás és ott is támogattak minket anyagilag.

Sokat segített ekkor, hogy a családban volt festő, csempéző stb így ezzel is tudtunk pénzt spórolni.

Most is amiben csak tudnak segítenek. Nagyon jó anyós-apóst "találtam". :) A szüleim pedig a lehető legjobb emberek!

10. amiről te írsz az a tipikus kamaszkori én-úgyis-mindent-jobban-tudok-és-jobban-is-fogom-csinálni.

Én is átestem ezen én is éreztem így, csak akkor nem volt Gy.K., nem volt net otthon hogy jól kidühöngjem magam.

Édesanyám és én sok mindenben hasonlítunk, nálunk két dudás nem fért egy csárdába.

Sajnos muszáj volt anyukámnak érvényesíteni rajtam a hatalmát, hogy kordában tartson.

Akkor normalizálódott a kapcsolatunk amikor elköltöztem.

Volt két hét, amikor a lányommal vissza kellett mennem, mert elromlott a fűtésünk novemberben, és egy egyéves gyerek nem maradhat fűtetlenül.

Huhú! Visszalényegültem 14 évessé édesanyám szemében.

Azóta bocsánatot kért.

A lényeg az volt, hogy szívesen segítettem otthon, főztem is takarítottam is, ő meg nekiállt kritizálni.

Én pedig már nem voltam 14, jól le is osztottam.

3. voltam.