Nem értem mi a baja Velem a Szülőknek! Miért nem fogadnak el?

Én vagyok a szóban forgó barátnő. Az a helyzet, hogy bizonyos dolgok, amiket írtatok, fedik a valóságot. Pl. ki kell hangsúlyoznom, hogy anyukám a legtöbb kapcsolatomat eddig nem igazán fogadta el. Mindig hülye kifogásokat talált, ami miatt állítólag nem kedvelte az aktuális barátomat, de olyan nagyon "súlyos" problémát egyiküknél sem mondott, amire én is azt mondtam volna, hogy ebben igaza van (pl. egyikük sem drogozott, nem is cigiztek, nem csaltak meg, nem vertek, normálisan viselkedtek velem is, és a szüleimmel is). A lényeg az, hogy ebből én azt szűrtem le, hogy az ő házassága nem teljesen boldog, és azért, mert neki nem jó, nekem se legyen jó. A mostani barátommal nekem azért más a helyzet, mert belé szerelmes is vagyok, és nem "csak úgy" járok vele. És ezt sem hiszi el anyukám...

Összehasonlítva pedig a barátomat és a tesóim pasijait, nagy különbség van közöttük, mert bár mindkét srácot bírom, de ők tényleg önzők, és mindkettőnek fura stílusa van, de azzal nincs gond anyukám szerint, őket elfogadta olyannak, amilyenek.

Azt még hozzátenném, hogy én vagyok itthon a fekete bárány a lányok közül, velem valahogy mindig másképp viselkedtek a szüleim, pedig az ikertesómnak és nekem szerintem egyenrangúnak kellene lennünk. De ha ilyen különbséget tesz közöttünk, akkor szerintem az is lehet az oka, hogy a mostani barátomat nem fogadja el, mert az enyém...

Szinte úgy kell engedélyt kérnem még arra is, hogy eljöhessen hozzánk. De ha eljön, és itt is alszik, akkor már az a véleménye, hogy ide fog költözni, ha én megyek a barátomhoz, akkor én költözök hozzájuk.

Szóval eddig nem mondott konkrét problémát, csak azt, hogy nem tetszik neki, de nem tudja, hogy miért, és titkon abban reménykedik, hogy egyszer csak szakítunk, pedig most lesz az egy éves évfordulónk, és mi hosszú távra tervezünk, és együtt szeretnénk maradni sokáig, úgyhogy jobb lenne, ha hozzászokna...