Igazuk van a szüleimnek?

Nem érzi, hogy hibátlan, sőt.

Ráadásul változtatni is akar, csak nem tudja hogyan.

Nagyon hasonlít az írásod egy rokonomra. Ő nagyon eldurvult a családjával szemben, egy valamibe kapaszkodik a sajátjába akibe szintén beleköt, mármint feleség, gyerekek, de valahol akarja megtartani, tudja, hogy valami nincs rendjén, szóval elment dokihoz pszihiáterhez, vagy pszichológushoz nem tudom pontosan.

Lehet, hogy neked sem ártana ők tudnak segíteni neked rátalálni hol is van a kutya elásva, és hogy hogyan tudnád magad kiszedni innen.

Nem szégyen az, sőt !!

szerintem te nagyot léptél azzal, h ezt meg tudod fogalmazni. Hidd el értem, hasonló vagyok. Elmarok magam mellől sok embert és állandó változatosság kell h ne őrüljek meg. Nagyon nehéz így. De tudom h magamban kell változtatni, mert nem a többiek hülyék. Nekem szerintem önbizalomhiányom van, és ezért keresem mindenkiben a hibát, h mondhassam magamnak, h ők se jobbak. Neked is ezt kéne gyakorolnod, keresni másokban és magadban a pozitívumot

20L

21 éves vagy, azt írod. A 3/4 azt jelenti, hogy 3-4 éve egyedülálló vagy? Tehát 17-18 éves korod óta? Ez is érdekes számomra...

Úgy látom a kis szövegedből, hogy "kicsit" nagyképű vagy. Ismerek egy ilyen embert, mindig panaszkodik, hogy nem talál normális lányokat. De mindig rendes lányokat talált, csak túl nagyok voltak az elvárásai velük szemben, de magával szemben nem...

Tehát most majd jön, hogy általánosítok, stb...

De ezek szerint te egy izmos, okos, művelt fiú vagy, aki ambiciózus, és a megfelelő partner tehát minden lány álma.

Én azért, meghallgatnám az exbarátnőidet is, hogy vajon mi lehet benned a hiba, amiért minden kapcsolatodnak véget vetsz. Kíváncsi lennék, mennyire voltak idegesítőek, és te mennyire nem. Mert a pár mondat alapján, mit most leírtál nekünk, szerintem nem egy embert idegesítettél fel vele.

Igen, igaza van a szüleidnek...

Tök jó, hogy vélemény van, csak szöveget értelmezni nem tudunk... :)

Kedves Kérdező! Nekem kifejezetten tetszik az őszinteséged, valamint jól írta a lány, aki szerint ez önértékelési probléma. Először próbálj meg valami sportot ami napi szinten nagyon lefáraszt. Azzal levezetsz egy csomó kirobbanni készülő feszültséget. Ha hosszabb távon nem veszel észre semmi javulást, akkor én is pszichológust javasolnék, tényleg tud segíteni olyannak, aki érzi, hogy vele gond van. Szüleid pedig jót akarnak, ők már tudják, hogy egy párkapcsolat mindkét féltől alkalmazkodást kíván. És mivel még nagyon fiatal vagy, bőven van időd változni, alkalmassá válni az együttélésre úgy, hogy közben boldog is legyél. Sok sikert kívánok hozzá!