Igazuk van a szüleimnek? Megérdemlem, hogy ilyeneket mondanak nekem?

Hát amíg nem láttam hány éves vagy, azt hittem fiatalabb. Mióta vagytok együtt a pároddal?

Amúgy annyiban követtél el hibát, hogy ha tudod, hogy az ott alvásodért nem rajongnak, akkor reggel azzal kellett volna kezdeni a napot, hogy szólsz nekik. "Szia anya! Tudom azt mondtam hazamegyek, de a vacsorának este 11-kor lett vége. Akkor már úgy voltam vele ti sem örülnétek, ha útnak indulnék haza. Ne haragudjatok! Ekkor érkezem haza."

Vagy akár már aznap mikor látod, hogy kezd késő lenni, és te már nem fogsz hazamenni, telefonálni nekik, hogy így alakult a dolog, maradnál és a barátodnál aludnál.

De ezen már túl vagy, kérj bocsánatot, hogy nem telefonáltál többet nem tudsz tenni.

Fiatalként (22) én is azt mondom, hogy legalább egy telefont vagy sms-t igazán megereszthettél volna késő este, hogy sokáig tartott, mégis ott alszol. A szüleid számítottak rád. Ennyit igazán megérdemeltek volna szerintem. Ha viszont ez esetben kezdtek volna ócsárolni és mindennek elhordani, azt már valóban nem érdemelted volna meg.

Mellesleg meg az az érzésem a szövegük alapján, hogy rendkívül konzervatívak. Az ilyennel sajnos nem lehet mit tenni, változni már nem fognak, el kell fogadni őket úgy, ahogy vannak. Ha viszont nem bírod őket így elfogadni, elviselni, akkor pedig jogod van munkát vállalni, és elköltözni. Ennyire egyszerű.

Szia!

Az, amit, ahogy mondtak (k*rváskodsz), az valószínűleg abból eredt, hogy borzasztóan ideges/idegesek lehettek. Amit megértek. Próbálj arra gondolni, hogy mit élhettek át azokban az órákban. Ugyan még csak kismama vagyok, de szerintem én is vigasztalhatatlan lennék, ha a lányom nem jönne haza időben, ráadásul nem érném el telefonon. Igazából ilyenkor már minden átfut egy jó érzésű szülő agyán, egészen a tragédiáig. Még este kellett volna szólnod, de legkésőbb reggel, hogy mi a szitu. Abban Ők is hibásak, hogy veszekednek, 19 évesen már nem kellene, hiszen ha nem tartasz a vitától, gondolom szóltál volna. Ám összességében, akkor sem lett volna szerintem ekkora vita, ha szólsz időben. Persze...mondták volna akkor is a magukét, de így... A legkevesebb, hogy sírógörcsöt kapnék, ha nem tudnék egy szerettemről fél napon át. Kicsit gondolj bele! Mennyire aggódhattak vajon? Mennyire érezhette/érezhették Magukat Ők rosszul? Egy szülőnek sem kívánom ezt.

30/N

Utolsó vagyok. Bocsánat, nem letolni akartalak. Jogom sincs hozzá. Csak szerettem volna kicsit megvilágítani a másik szemszöget is. Talán el kellene velük beszélgetned, amit kezdhetnél azzal is, hogy átöleled és megkéred ne haragudjanak Rád. Aztán persze rá lehet térni egy mindenkinek megfelelő megoldásra. Reméljük vevők rá. Persze ez a Te döntésed, én csak egy lehetőséget írtam le. :)

Sok sikert és fel a fejjel!

30/N

Szülő vagyok. Két gyermekem van. Ilyen helyzetben az egyik este 11-kor küld SMS-t, hogy mi van, meddig marad. Ha akkorra sem ér haza ujabb SMS, esetleg rövid hívás, ha már nappal van. De tudom, h jönni fog, és számíthatok rá.

A fiatalabb gyermekem lány. Ő jár "udvarolni" sosem lehet tudni hol van, mikor jön. Ha előkerül még neki áll feljebb. Ezzel a viselkedésével tönkretett mindent, és mindenkit. Próbálok nem foglalkozni vele, de nagyon-nagyon fáj. Szóval szerintem 1-2 SMS és megmarad a családi kapcsolat. Mert barát még sok lesz, de család csak egy van.