A férjem tiszta 'idegzsába'. Hogyan érdemes kezelni egy mindenért dühöngő embert?

Nem szabad ilyen ember mellett maradni, ha nehezen viseled ezt a mentalitást.

Sajnos ez van.

Javaslok egy "terápiás" módszert: amikor dühös, mosolyogj rajta, öleld meg, mondd, hogy ne morogjon már annyit, de lényeg, hogy Te maradj nyugodt, és tegyél úgy, mintha nem lenne nagyobb jelentősége a dolognak. Amikor pedig esetleg társaságban szó kerül a viselkedésről, dícsérd, hogy szerencséd van vele, mert - ha ki is jön a sodrából - tudja, hol a határ.

Szóval a lényeg: hogy a jót kell erősítened benne, és hidd el, ő nem fogja megcáfolni, amikor jót mondassz róla, de tutira elgondolkozik rajta. Biztos vagyok benne, hogy pozitív irányba fog változni, ha egy darabig alkalmazod ezt a módszert. Ha rászólsz. csak még jobban hergeled, ha leültök erről beszélgetni, egyik fülén ki, a másik bemenne, de ha azt gondolja, hogy kedves embernek tartod, biztos, hogy el fog magán gondolkodni.

Az én férjem rettentő zsémbes, káromkodós ember volt, mostanában ezerszer jobb a helyzet.

csak szeresd és megenyhül, a barátom is ilyen :) jobb ha dühöng, mnithogy tőr zúz, amelyik "kutya" ugat, az nem harap. ja és ha visszafolytaná a dühét, az később betegség formájába jönne ki rajta, így jobb. Csak bírd türelemmel :) Minden hibájával fogadd el őt. Beszélgessetek, talán szót lehet vele érteni, ha nem vészes a helyzet :)

Ha szeret téged, akkor biztos mnident megtesz, hogy ne rontsa el a kedved, lehet gondterhelt szegény, és nem akar panaszkodni neked, pedig lehet arra lenne zsüksége, ne magába zsörtölődjön.

Ez lehet pl egy rossz otthonról hozott férfi minta is. Az apósom számos rossz tulajdonsága mellett nagyon, káromkodós, "raplis" ember volt. Az exférjem teljesen más természetű, de ezt a mintát sajnos lekövette, ugyanazokat a cifra káromkodásokat használta, mint az apja, ha valamiért dühös volt. Hirtelen haragra lobbant és ugyanolyan hirtelen elszállt a mérge, ahogy jött. Az már más kérdés, hogy ezt nagyon utáltam, nagyon zavart, mert én meg egy szelíd, csöndes, békés apa mellett nőttem fel, aki sose őrjöngött. 20 évig éltünk együtt, de ezt sose tudtam megszokni.

Négy lehetőség:

1. Elfogadod, hogy ő ilyen, neki ez a technikája a gőz levezetésére és nem törődsz vele.

2. Folyton veszekszel ezért, ami lassan felőrli az idegeiteket, tönkre megy a házasságotok és a gyerekeitek is sérülnek.

3. Megpróbálod szépen, higgadtan elmagyarázni neki, hogy ez mennyire rossz hatással van rád, (a gyerekekre) és szépen, finoman megpróbálod leszoktatni róla. (Szinte lehetetlen vállalkozás.)

4. elválsz