Egész álló nap, legalább 10-20x megkérdezem a szüleimet, hogy mit segítsek, mi az én feladatom. (? )

1. Ha megkérdezed mit segíthetsz és a válasz egy nem, akkor esetleg szólj nekik, hogy ok. de akkor este ne ordítsátok le a fejem, hogy nem segítek semmiben.

2. Ha este mégis leordítanának akkor közölheted velük finoman, és udvariasan, hogy folyamatosan megkérdezed, naponta többször is ma pl. ekkor meg ekkor de azt mondtátok, hogy semmiben. Akkor min problémázunk?

NE kérdezz, hanem lásd meg, hogy mi a tennivaló!!

Ha látod, hogy ott a sok mosatlan, akkor mosogass el, vagy nyomd be a szennyest a mosógépbe, ha látod hogy a nappali rendetlen, akkor az istenért! ne kérdezgess, hanem rakd rendbe. Nem azért mondom, nekem sosem kellett mondani semmit, ezrét nem is értem, másoknak miért kell, ha látom, hgoy valamit meg kell csinálni, akkor megcsinálom.

Persze az is elég gáz, hogy te legalább megkérdezed (sokan még ezt sem teszik meg) és erre tévézni küldenek.. HÁt .. ők sem a legjobban intézik a dolgokat, annyi szent

Na igen. Bizonyos dolgokat meg lehet látni. De az az igazság, hogy inkább a szülőnek kéne megmutatni, hogy mit is lásson meg és úgy alapból ránevelni, hogy a gyereknek természetes legyen a segítség. Ha ezt nem teszi meg akkor néz egy nagyot a lusta kamasz kölykén. Még jó hogy a kérdezőben legalább felmerül, hogy segítsen.

Az rendben van, hogy teljesen egyértelmű dolgokat megtalál az ember mondjuk a beágyazás, vagy egy tányér elmosása.

De ha egy szép napon odaáll a srác a mosógéphez lehet azt sem tudja mit csináljon vele de ha mégis akkor meg kimossa úgy a ruhákat, hogy a fehér pólóból rózsaszín szoknya lesz:)

Szóval bizonyos dolgoknál oda kell állítani a gyereket, hogy nézd fiam ezt így kell csinálni.

Aki csak ül a fenekén és folyton lepattintja a gyerekét amikor próbálkozik, az örüljön, hogy még egyáltalán érdeklődik az a gyerek.

Az ilyen szülők azok a szülők akiknek semmi se jó.

Gyanítom ha nekiállna nem kapna egy köszönömöt, vagy egy dicsérő szót. Találnak mást amin levezethetik a feszültséget.

Csak annyit tudok tanácsolni, mint a többiek, csináld meg csak úgy magadért. Majd meglátod mi sül ki belőle.

Na erre írtam azt az előbb, hogy egyeseknek bármit csinálhatsz nem lesz jó. Szerintem maguk sem tudják mit és hogyan akarnak. Kérdezd meg miért vagy lemarva mikor mindig lepattint és akkor mondja meg konkrétan, hogy például mit kellett volna csinálnod. Kutyaetetés kilőve, mosogatás kilőve szóval anyuka akkor mi is az én reszortom? Jó lenne tisztázni. Csak a viták elkerülése végett. Ha nem képes értelmes, intelligens választ adni,csak habog akkor nem veled van a probléma egyszerűen rajtad vezeti le a feszültséget.

Anyám is ilyen volt. Dolgozott, odabent nem volt egy jani majd hazajött és minden rajtam csapódott le, rajtam vezette le a gőzt már rettegtem mikor hazajött. Csinálhattam amit akartam ha belegebedtem se volt jó mindig belekötözködött. Ez éltette a veszekedés. Üzemanyag volt neki. Aztán egy szép napon alaposan kiosztottam, utána elkezdtem elengedni a fülem mellett és a minimálisra csökkenteni a kommunikációt. Aztán leszázalékolták, nyugdíjas lett nem volt ami ingerelje egy kicsit lehiggadt. Most kb húsz év múlva látja be hogy hibázott és nem volt igaza.

na jó ez durva!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Hát ennyire elcseszett szülőt, komolyan mondom... Már ne is haragudj, de ez nagyon gáz.. Én a helyedben húznék el onnan, amint lehetséges..

Mert itt tényleg bármit csinálsz le vagy cseszve, nem arról van szó, hogy lazsálsz, hanem hogy valakin ki kell tölteniük a mérgüket/ a feszültséget, és te vagy a legközelebb, így te leszel ennek a szenvedő alanya... :S