Szülők, ti hogy reagálnátok, ha becsípve érve haza a 16 éves lányotok?

Hát nem örülnék, de ha nem rendszeresen történik meg, akkor nem balhéznék. 35/N

Én nem vagyok szülő, de az biztos hogy baromira kiakadnék. Egy nőhöz (egy fiatalhoz is) nem méltó berugni. Jól akarja érezni magát? Ám legyen, igyon annyit amennyitől csak jól érzi magát, de ne annyit, hogy emlékezet kieséssel fetrengjen a saját hányásában, mint nem kevés a fent említett korban lévő teszi.

Persze, persze nem úgy értették fentebb, hogy annyira lerészegedtél volna. Itt csak az ember tovább gondolta. Nem vészes a dolog, de egy nőnek tudnia kell hol a határ, hiszen mi nők hölgyek vagyunk vagy nem?

Mi egyszer 15 évesen bulizni mentünk a legjobb barátnőmmel. Aznap náluk aludtunk. Szülei fiatalok, és fiatalosan is viselkednek, lazán fogják fel az életet. Akkor ittunk először és hát ugye elsőre nem tudtuk hol a határ. Ők jöttek értünk éjfélre, majd hazavittek minket ahol csak azt vették észre, hogy barátnőmmel könnyesre röhögjük magunkat azon, hogy "Nézd, azon a részen hogy forog a plafon!", majd rájöttünk, hogy nem csak ott, hanem mindenhol, aztán barátnőm kirohant a wc-re, mert ő nem igazán bírja a forgást, se józanon, pláne nem ittasan. Itt jöttek rá a szülők, hogy itt valami történt, de szerencsére elintézték annyival, hogy nevetve megkérdezték, hogy "Beb*sztatok idióták?". Majd hoztak nekünk egy vödröt, vész esetére, és otthagytak minket, hogy aludjunk. Másnap a tönkrement fejeinken még egyet röhögtek, majd megkértek, hogy azért máskor ez ne nagyon forduljon már elő. Szóval volt nevelés is, de abban a helyzetben tudták, hogy nincs értelme a szidásnak, mert vagy nem fogunk rá emlékezni, vagy csak azon is nevetünk egy jót mint abban az állapotban mindenen. Azóta már felnőttünk, de így visszaemlékezve mulatságos. Volt jó sok ivászat utána is, de csak házibulikban, nyilvánosság előtt sosem ittam. Azóta meg már ebből is kinőttem. Tudom, hogy csúnya egy részeg lány látványa, de ezt a legtöbb lázadó, kamaszodó 15-16-17 évesnek úgysem tudod megmagyarázni akárhogy is próbálod. Mert úgy is az a jó amit ő mond. Átéltem ezt a korszakot, és bármit mondtak a szüleim, nekem annak az ellenkezőjét kellett csinálnom. A "ne dohányozz" mondat elhangzása után a szemük láttára vettem ki egy szálat a cigijükből és rágyújtottam, majd megkérdeztem, hogy "miért?". Nem tudtak olyan választ adni amit elfogadtam volna, hisz ők is cigiztek, akkor én miért ne? Persze miután engedték egyből nem volt olyan érdekes, abba is hagytam rövid időn belül... Iszogatni mai napig szoktunk de korántsem annyit, mint anno... Egyébként az én szüleim is lazán fogják fel az ivást, tudják, hogy szoktam, családi összejöveteleken is kiöntik nekem a pálinkát, de ők sosem láttak igazán becsípve meg részegnek. Előttük úgy sosem mutatkoztam. Pedig nem lett volna itthon sem nagy szidalmazás érte, csak valahogy inkább nem aludtam itthon, ha tudtam, hogy be vagyok rúgva. 21/L