Mit csináljak? Van rá esélyem, hogy megváltozik a párom és egy boldog család leszünk?
31 hetes kismama vagyok és teljesen kikészültem.
A párom kb. 1 hete teljesen kicserélődött.
Délután 4-kor megjön a munkából, hazamegy (a szomszédban laknak a szülei) és este 10-11 között jön át, szinte csak együtt alszunk, hétvégén is egyedül vagyok egész nap.
Beül a számítógép elé és fel sem kell estig.
Biztos vagyok benne, hogy más lányokkal cseverészik, ettől teljesen kivagyok.
Az öcsémmel dolgoznak együtt, tőle tudom, hogy miket mondd rólam, rólunk.
Pl. hogy nagyon érik nekem a pofon (pedig mindent megcsinálok neki, kaja van mire jön, max. a netet hozom fel neki),...
Van olyan lány, akinek ő kell és neki is ő, és fordítva, hogy én is kellenék másnak és nekem is más...
Nem értem ezek is hogy jönnek elő mikor a közös kisfiúnk lassan megszületik.
Azt mondogatja, hogy semmi közöm hozzá, hogy mit csinál, mire költi a pénzét, mert még az anyja sem mondhatja meg neki.
Mit csináljak? Teljesen kivagyok!
Van esély, hogy a baby megváltoztatja?
Ezek hallatán nem hiszem már, hogy szeret.
Segítsetek!
Más is van hasonló helyzetben???
Ebben az esetben én jó drasztikus módszert választanék.
Költözz el szó nélkül, hogy mire hazamegy ne legyél ott.
Akkor majd elkezd gondolkodni, hogy vagy megemberelni magát vagy elveszt téged is meg a gyerekét is.
Ha a szép szó nem használl és ilyen kijelentései vannak, akkor mutassa meg milyen nagylegény egyedül.
Azt mondja, hogy arra költi a pénzét amire akarja? Akkor nem biztos, hogy benneteket is fog támogatni anyagilag a kicsivel. Veszekedni kell a minőségi pelenkáért és egyebekért? Na ne!Én ezt már egyszer végigcsináltam. Ha már most úgy érzi, hogy érik a pofon, akkor mi lesz majd akkor, ha megszületik a baba. Nem biztos, hogy mindig arra jön haza amire számít és akkor meg is fog pofozni? Még most kell a baba érkezése előtt lépned, mert ha ilyen a felfogása akkor ő fog lelépni, ha megszületik a kicsi, mert ki kellene venni a részét a teendőkből. Én is így voltam, de nekem 4 hónapos volt a kicsim amikor összepakoltam a holmiját és kiraktam. Hozzáteszem az én házamban lakunk. Hamarabb kellett volna, mert akkor talán nem csalt volna meg és nem alázott volna meg mégjobban. Kibékültünk, most egy éves a babánk és elég szépen alakulnak a dolgaink, de teljesen soha nem fog megváltozni.
Tehát az első hozzászólónak adok igazat!!! Ez a legjobb amit tehetsz. Ilyenkor a szép szó semmit sem ér. Éreznie kell, hogy milyen egyedül. Ha pedig nem hiányzol neki, akkor inkább még most legyen vége.
Azt mondod egy hete cserélődött ki? Addig milyen volt? Történt valami, ami ilyen hirtelen megváltoztatta?
Mielőtt leírnád a kapcsolatot, próbálj vele beszélni! Ha lehet persze... Hogy mondja el mi történt, miért történt, mi zavarja, hogy képzeli az életeteket, a további sorsotokat...
Amúgy férfin baba NEM változtat!
Olyan apai érzés nincs, mint az anyai, hogy 9 hónapig hordja a testében és érzi nőni és megszüli és aztán a testéből eteti, stb.
Az apai szeretet csak tanulható, nem csak úgy következik a gyerek létéből!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!