Mindenkinek van egy saját világa. Na de ennyire erős hogyan lehet ez az érzés?
Szóval az a helyzet, hogy mindig is szerettem álmodozni. Ezzel nem is lenne probléma, de az elmúlt pár évben ez teljesen felerősödött. Akárhányszor olvasok vagy nézek egy sorozatot, legtöbbször fantasy-kaland szerűeket, annyira tetszenek, hogy egyszerűen minden vágyam, hogy valóra váljon. Pedig már kicsit idősebb vagyok a tizenéveseknél. De én ezt nem nőttem ki.
Amikor vége van a sorozatnak, vagy abba hagyom, mert megyek aludni stb. akkor ugyebár visszaáll a régi rend, és egyszerűen ez kiakaszt. Nem tartozom sehova, nem érzem úgy, hogy nekem ezt az életet kell élnem, hogy lenne értelme. Voltam már pszichológusnál is, aki nyugtatót akart felírni, na akkor ott is hagytam. Nem idegbeteg vagyok..na mindegy.
Ezek az érzések odáig fajultak, hogy állandóan azzal álmodok, hogy a szereplők közt vagyok, nem tudok koncentrálni a való életben szinte semmire. Múlt héten is előadás kellős közepette rám tör ez az álmodozás, és teljesen leblokkoltam. Pár percig még beszéltem, bár összevissza, aztán csak álltam, és nem is törődtem az emberekkel, csak az "álmaimmal"..Alig tudok bárkire is figyelni, és lelkiismeret furdalásom van amiatt, hogy ők meghallgatnak ha nyavalygok, de én még meg sem tudom őket hallgatni.
Nem érzem úgy, hogy depressziós lennék, de egyszerűen ha elmegyek valahova valakivel jó-jó, de nem létfontosságú. Más egy buli után vagy koncert után, vagy bármilyen szórakozás után boldog és jól érezte magát, de én nem.
Bocsi a hosszú levélért.
23L
Lehet hozzá köze hogy a valós életedben nem sikerültek/-nek úgy a dolgok, ahogy szeretnéd. Szerintem is változtatnod kellene valamit, mert ez így nem tűnik egészségesnek.
Mármint nem baj ha egy kicsit álmodozol, elmerülsz a saját dolgaidban, csak az életedet nehezíti meg ha tényleg ennyire túlsúlyba kerül.
hm ez ismerös :)...F/24
itt egy zene részlet kb ezt fogalma meg ..
"Nekem már saját poklom van,
Csak ott érzem jól magam,
Néha nap ha eljövök,
Hazavárnak az ördögök."
Szerintem pszichiáter írta fel a nyugtatót, a pszichológus nem orvos, nem ír gyógyszereket :-)
Az menekül álomvilágba, aki nem érzi jól magát a bőrében és nem olyan a valós világa, aminek örülni tud. Ezen tudsz változtatni, ha akarsz. Teremts magad köré barátokból, elfoglaltságokból, célokból olyan világot, amiben szívesen élsz. Nem könnyű és nem is két perces dolog, de nem is lehetetlen :-)
ez mind szép és aranyos egy gyereknél is és nálad is de nem jó! elvonja a figyelmedet a való életről, a jelenről, az élet örömeiről.
ajánlom figyelmedbe Osho könyveit, legfőképpen az Öröm és az Intimitás című könyvét!
csak annyit mondok hogy elolvasod akkor szerintem kilábalsz ebből.
Na, én meg mindig azt hittem, hogy csak én vagyok ilyen... vagyis voltam...
Nekem akkor sikerült változtatnom, mikor ráébredtem, hogy gyakorlatilag már nincs életem... mindig képzelt emberekkel akartam lenni, ami ugyebár lehetetlen... és mivel a világot nem tudom megváltoztatni, kénytelen voltam magamat.
Elhatározás kérdése... egy ideig nagyon nehéz, üres minden... de ha kitartasz a valóság mellet, és próbálsz formálódni, akkor még élvezni fogod.
Ha jobban figyelsz az emberekre rá fogsz jönni, hogy sokkal érdekesebbek, mint gondolnád, csak eddig nem vetted észre, mert felületesen figyelted meg őket.
Szóval kitartás, ki lehet ebből jönni :) és megéri...
Köszönöm a válaszokat:) Mindenki tanácsát megfogadom:P
Egyébként valamelyik nap voltam egy rég nem látott barátnőmnél, ott volt a barátja is, és egyből hasonlítgattam szereplőkhöz őket:S
Ja, és a mai horoszkópom: Kicsit össze kéne szedned magad, mert túlságosan átvette a hatalmat a képzeleted. Hajlamos vagy megfeledkezni arról, melyik dimenzióban is élsz valójában.
Lehet, elkezdek hinni a horoszkópokban..:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!