Nem szeretem az embereket és úgy érzem ők sem engem, van még valaki ilyen gondban?

ha valaki negativan áll másokhoz,az miért csodálkozik,ha őt sem kedvelik?

Ezt sosem értettem nekem is vannak olyan ismerőseim,akik minden nap elmondják,ők mennyire antiszociálisak,utálják az embereket (már eleve ez is egy baromi nagy hülyeség,mindenkit utálni? egy embert sem kedvel valaki,olyan nincs szerintem.) ,és nem értik,hogy miért vannak "kiközösitve",szomorkodnak,hogy nincsenek barátaik,nincs párjuk..persze ezért a gonosz világ a felelős,és mindenki hibája,csak nem az övéké.

ha zavar,akkor mellőzd az ilyen primitiv ,általánosito kijelentéseket,és változtass a hozzáállásodon. Ha nem zavarna,nyilván nem irtál volna ki róla kérdést. Nincs azzal gond,ha valaki igy áll másokhoz,csak ne várjon mást vissza.

Ők nem szeretnek engem, mert túl különc vagyok, és ez hamar kiderül. Viszont már nem érdekel. :D

Meg amúgy is rájöttem, hogy annyira különbözök tőlük, hogy én nem vagyok ember. Akkor kit érdekel, hogy a csirkék mit csipognak. :D Vágod?

A szeretet a szívben terem, nem elsősorban a szavakban. Ha a szívben ott van, ott van a cselekedetekben, a mozdulataidban, a mosolyodban, ott van a szemedben, ott van egész lényedben.

Talán kezdd ott, hogy elgondolkodol azon, mi lenne veled, ha a jelenleg melletted, a környezetedben élő családtagok hirtelen eltűnnének mind. Mi történne, hogyan éreznéd magad, ha valóban teljesen egyedül, nélkülük kellene élned. Ha eljutottál odáig, hogy az bizony borzasztó rossz lenne, akkor légy hálás a sorsodnak, hogy ők még vannak neked, és kezd el őket szeretni. Kezd azzal, hogy elmondod nekik, mennyire örülsz, hogy ők vannak neked, és tégy minél többet azért, hogy ők boldogabbak legyenek.

Ha már idáig eljutottál, a többi menni fog.

Kedves 19,12!

Megkérdezhetem, hogy miért nem érdemlik meg?