Normális, hogy csak tehernek érzem a kisöcséimet?

Alap, hogy a nagyobb testvér vigyáz a kisebbekre, egy bizonyos határig. Kamaszként már az ember jobban kinyílik, csajozna, bulizna. Ez teljesen érthető. Szerintem ülj le a szüleiddel, és beszéld meg ezt velük. Vagy ha már egy programodat kell lemondanod, akkor kellőképpen kompenzálják (emelt zsebpénz ilyesmi).

Vagy ha már tudod, hogy a héten mit csinálsz, akkor mondd meg a szüleidnek, hogy X napokra neked már megvan a fix programod, oldják meg, nem leszel ott állandóan.

Nagyon jó "menekülési útvonal" az egyetem, főleg más városban, mert akkor ők is végre törődnek a kisebbekkel, neked meg nyugtod lehetne.

NE úgy fogd fel mint valami feladat. Ha nem akarsz velük lenni, de valahogy mégis muszáj akkor csinálj velük olyan programot amit ők is és te is szeretsz...

Vagy tanítsd meg őket valami bűvészmutatványra a kicsik szeretik ezt. :)

Ők a testvéreid!

Teljesen igazad van.

Ha nem akarod egyetlen percig sem kellene velük foglalkoznod.

Próbáltak volna rám ilyesmit bízni, az tuti, hogy balhé lett volna, mert én nem csinálom meg.

Igazad van, mondd el ezt nekik is. Minek vállalták, ha nem tudnak keríteni rá embert, aki vigyáz rájuk?

Nem neked kéne a saját szabadidődet feláldozni miattuk.