Valóban ilyen nagy hangsúlyt kapna az internetes életünk?

igen sajnos.

Párkapcsolatok házasságok mennek tönkre mert ilyen chat olyan chat, szexchat, istentudja milyen chat. Lájkolom a volt barátot barátnőt, kolléganőt, vagy ott van a babás részleg a gyikon ahol rengeteg anyuka segiti a másikat és gyakorlatilag mindig van aki irjon.

Számitógép számitógép számitógép...

nem csak a facebook hanem a PCs játékok és minden egyéb.

Volt egy ilyen prba hogy egy 4 tagú családnál elvették a tv-t és a gépet két hétre. 3 nap után nem tudtak mit kezdeni magukkal. Aztán lassan feltalálták magukat de elszomorító.

(és igen én is itt ülök ahelyett hogy mennék a dolgomra...de megyek is..)

Ez a valóságban is megállja a helyét!

Vegyük példának a párkeresést. Találkozol valakivel, akkor többségében a legjobb formádat hozod, szépen kiöltözöl, lányok sminkelnek, ha szoktak, egyéb dolgok, amivel szebbé, jobbá teheted külsőd-belsőd.

Ha mondjuk az elején tart a dolog, és átmegy hozzád valaki randira, akkor is hatalmas rendet rittyentesz, esetleg a legjobb recepted főzöd meg, romantikus hangulatot teremtesz, olyat teszel, amit a hétköznapok során amúgy nem szoktál, ami majd a későbbiekben nem biztos, hogy elő fog fordulni.

Ezek mind "hazugságok", de azért ne gondoljuk olyan durvának, szerintem teljesen természetes, hogy az ember mindig, mindenhol a legjobb arcát szeretné mutatni, még ha nem is mindig úgy néz ki vagy viselkedik úgy. (pszichológia)

Van olyan is, aki átesik a ló túloldalára persze, de azok elég önbizalom hiányosak és biztos a megerősítést várják.

Lehet, hogy már öreg vagyok a 30 egynéhány évemmel, de valahogy számomra furcsa, hogy egyes emberek a közösségi életüket az interneten élik. A facebookot kipróbáltam, de nem tudott érdekelni, nem voltam aktív, hamarosan töröltem is magam. De amíg regisztrálva voltam, megfigyeltem, hogy a legtöbb ismerősöm mintha egész nap a facebookon lógna, voltak bejegyzéseik reggel, délelőtt, délben, délután és este. Érdekes az is, hogy nem csak a fiatalok, hanem az idősebbek is lelkes facebookozók voltak.

De nem csak a facebookon figyelhető meg ez a függőség, ontják egész nap a kommentjeiket a különböző fórumokban, egyesek jól eltársalognak a többi normális fórumozóval (sajnos kevés ilyen van), mások okoskodnak, trollkodnak, vagy nem tudnak mit kezdeni magukkal és a témától független csevegést folytatnak.

Hogy mindettől egyesek értékesebbnek érzik magukat? Lehet. Ha valaki az internet nélkül magányos, zárkózott lenne barátok, társaság nélkül, annak ez az egész egy nagyszerű lehetőség a kibontakozásra.

sajnos igen

de ez máshol is így működik, az emberek mindig jobbnak akarják beállítani magukat, hogy kelendők és közkedveltek legyenek.

ez később a lányokra elég jellemző lesz, hogy leragadnak ezen a 16 éves szinten, sminkelnek, pucsítanak (valóban is úgy néznek ki mint az utcalányok) aztán meg panaszkodnak hogy csak egy dologra kellenek.

persze a fiúk meg játsszák a macsót, mert sajnos valahol a nők igénylik is ezt a hazugságot.