Szerelmesek vagytok még a férjetekbe?

Nahát engem még nem....:S fura de nem én pontoztam.

Az se tuti, hogy ők, csak itt müködik pár lepontozó brigád...más kérdéseknél vettem észre

De tudod nem gyökéragyú, hanem csak egy kis pszichológia.

De téged boldog, kiegyensúlyozott feleséget miért zavar egy idióta lepontozás? :) ;)

Nem a nem szerelmesek mellett vagyok, csak én is olyan ember vagyok, akit felzaklatnak dolgok, ha rossz passzban van, most elég gáz az életem, ezer gondom van pasi és szerelem nélkül is . Ez pl látszik suliban is.

Mindegy nem én vagyok a téma...

Csak annyi, hogy nyugi, és addig ne ítélkezz, amíg nem tudod, a másik mit miért tesz

Igazság bajnoka :)

nos ki is a frusztrált ha negem is lepontozok egy magyarázatért???

LOL :D

Én csak 2 éve élek a férjemmel.

Nehéz kérdés...mit is nevezünk szerelemnek?

Amit én szerelemnek nevezek azt már nem érzem de szerintem már belehaltam volna ha még mindig azt érezném. Nálam az egy módosult tudatállapot. Tulajdonképpen olyan vagyok ha szerelmes vagyok mint aki nem normális.

Mi az, hogy szerelmesnek lenni? Nagyon könnyen rávágják az emberek, hogy igen, valószínűleg, mert a környezet és a társadalom ezt várja el az emberektől.

Én bevallom, hogy az a lángolás, ami az első fél-egy évben jellemezte a kapcsolatunkat, részemről már nincs meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne szeretném a férjem, vagy hogy el tudnám képzelni az életem nélküle. Ez nem így van. Olyan szeretettel szeretem őt, ahogy senki mást, de már nem kalapál a szívem, ha felhív, és nem ülök tűkön minden egyes alkalommal, ha pár órára el kell válnunk. Már nem csak ő jár a gondolataimban (másik pasiról szó nincs, mielőtt valaki kiforgatná a szavaimat, egyszerűen jut hely a gondolataim között a munkámnak, a szórakozásnak, a barátaimnak - mindennek, amiknek és akiknek az első fél évben nem jutott). Szóval ez a szerelem-dolog szerintem nem annyira egyértelmű, mint sokan képzelik.