Épül egy ház, és rámegy egy kapcsolat?

Arról van szó, hogy párom, akivel már 5 éve együtt vagyunk, 2 éve építkezésbe kezdett. Saját erőből, saját pénzből. Nagyon jól keres, ezért megteheti hogy nem vesz fel hitelt, erre gyűjt már több éve. Tudni kell róla, hogy minden munkát, amihez ért, megcsinálja. Talán a burkólóanyagokat nem ő fogja lerakni, de azon kívül: bevezeti a vizet/áramot, sziget, fest,betönt önt stb.

A szülei 3-4szár e ft-tal segítették.

Én anyagilag nem tudok egyenlőre még beleadni semmit, mert tanuló vagyok, alig keresek e mellett valamit. Fizikailag sokat segítettem, ahol tudtam, és fogok is.

Az a baj, hogy a párom ezt kevesli. Azt mondja, hogy nekem tök könnyű lesz, hogy csak úgy beköltözök oda, és egy fillérembe nem került. Úgy gondolja, hogyha havi 10 ezer ft-ot, akkor annyit, de vegyek ezt azt, és járuljak hozzá. Az a baj, hogy 10 ezret sem tudok rákölteni, és ha tudnék is, értelmetlennek találnám, mert az nagyon csekély összeg, egy 15m ft-os projekthez. Lehet igaza van, és tényleg ha valamit is, de segítenem kellene anyagilag? Lehet hogy ettől úgymond jobban érezné magát?

Lehet össze tudnék spórolni annyit, de akkor egy ft-om sem maradna kb 1 év múlva. Mert némi pénzem van félretéve.

Mindig mondja, hogy sok h*lyeségre költök. Pedig tök általános dolgok ezek, amiket mindenki megvesz. Ruha, kozmetikum, kaja. Ugyanis az én szüleim nekem semmit nem vesznek meg. (mosóportól kezdve, kaján, gyógyszeren, telszámlán keresztül mindent magamnak fizetek). És azt mondja, hogy ha ezeken spórolnék, akkor azt a pénzt elkölthetném a házra. Van köztünk majdnem 8 év korkülönbség. Most érzem csak, hogy ez sok. Régebben hasonlóan gondolkodtunk. Most már másképp. De ő is volt annyi idős mint én, és nem hiába nem annyi idősen kezdett építkezni. Lehet hogy 4-5 év múlva én is megtehetném hogy vegyek egy lakást, félig saját erőből, félig hitelből. Mondtam már neki ezt is.

Közben meg csak egyre távolabb kerülünk egymástól, egyre többet veszekszünk. Rá fog menni a kapcsolatunk? Attól is félek, hogyha egyszer összeköltöznénk, és nekem valami nem tetszene (pl hogy otthon is a fürdőszoba úszik utána a víztől, kosztól) és szóvá tenném, lehet az lenne az első szava, hogy ha nem tetszik valami, el lehet menni. Félek hogy mi lesz kettőnkkel. Nem akarnék csak úgy egy 5 éve kapcsolatot kidobni. És ahogy látom ő sem. De nem tudjuk megoldani ezt. Ő nem változtat a viselkedésén, én próbáltam már. Nem érti meg hogyha lenne munkám, és nem tanulnék, akkor biztos vennék amit tudnék.

Másrészt neki könnyű, otthon él, az anyja egy ft-ot nem kér el tőle semmire. Se kajára, se rezsire. Nekem sokkal több az ilyen jellegű kiadásom, mint neki. Ha az én anyám is így állna hozzá, hogy nem kér tőlem semmit, tegyem inkább félre, hamarabb gyűlne nekem is a pénzem.