Mit tegyek? Tipp? MIt mondjak neki ha keres, hogyan mondjam el neki? El vagyok keseredve

Tudom nem családi téma, de a szex szerelem rovatban tudom hogy 1.vagy senkisem válaszol majd 2.kigúnyolnak.

Hatalmas nagy problémám van, biztosan zavarosnak és viccesnek fog tünni én viszont nagyon szenvedek tőle, és fogalmam sincs mitévő legyek.

19éves lány vagyok. Most van egy kapcsolatom, több mint 8hónapja vagyunk együtt.

Az elején minden pengén indult, ugy éreztem igen végre szerelmes vagyok, ez igazi érzés és nem fellángolás.

Annyira odáig voltam, hogy amikor füllentett egy társkeresős regisztrációja miatt igaz nehezen, de megbocsájtottam neki (nem csalt meg) és őrülten fájt belül minden kisebb füllentése tudtam hogy Ő kell!

Nos... ugyéreztem eltudom dönteni hogy mi a fellángolás és mi az igaz szerelem. Ez előtt volt még 1-2 kapcsolatom mind rövid volt, csak az előző pasim vette el a szüzességem, de utólag rájöttem nála is csak fellángoltam. Nehezen tudtam szakítani vele, érzelmileg zsarolt, fenyegetett de léptem, ma már érzem jól döntöttem.

Azthittem sosem fogom végigjárni ezt az utat, most ismét ittvagyok, a fiú akiért odavoltam....és még ugye mostis járok vele ( a társkeresős akiről az előbb is irtam )

Nos az elején ugyéreztem minden jó, mára azonban valami nem oké. Nem hiányzik már 4napja nem láttam, de nem hiányzik. Nem vágyom a közelségére, a csókjára, mindig veszekszek vele...ugy érzem már nem tudom nő lenni mellette, mintha 2külön emberré váltunk volna, nem érzem hogy igen hosszú távon jólenne vele. Egyszerűen semmi másra nem gondolok csak arra hogy kiszerettem belőle és szakítani lenne a legjobb. Mondtam neki felkapta a vizet, vádolt. Bár számítottam a reakciójára megsajnálom. Mert furdal a lelkiismeret...és viccesen hangzik, de életemben először félek, félek attól hogy ki mit mondd majd rólam. Hogy anyámék r*bancnak fognak tartani mert megint szakítok, félek hogy mennyi ellenséget fogok ezzel szerezni. És félek hogy nem-e bánom majd meg, hogy ha mással kezd el járni nem-e leszek féltékeny, hogy mi lesz velem....

Nemtudom mit tegyek, sosem érdekelt mások véleménye, de most érzem hogy nem tudok boldog lenni, nem megy ez az egész, és nem hiszem hogy egy darabig akarnék uj kapcsolatot. De egyszerűen nem vágyom pasira, ketrecben érzem magam, úgy érzem fiatal vagyok még ehhez, nekem ez sok.

Nemtudom mit tegyek, félek lépni. Napok óta agonizálok, d enemtudok dönteni. Félek ki mit gondol majd rólam, és nemtudom jól döntenék-e.

Teljesen magam alatt vagyok, sajnálom a fiút is...de ugy érzem nagyon sok minden zavar benne, tudom nem vagyok tökéletes, de elöjöttek a hibái amike trégen elnéztem ma már nemtudom...