Ezt el mondjam a fiamnak?

"Dehát nem vagytok zsidók, ha nem is éltek e szerint. Ha meg zsidók lennétek akkor e vallás szellemében neveltétek volna fel. Az, hogy zsidó származásúak vagytok, az oké, dehát akkora keveredés volt már a népek közt, hogy sokaknak van más vallású rokona..."

Tegnap 22:08:

Zsidónak lenni egy speciális dolog, mert attól, hogy valaki nem tartja a vallás, a származása még zsidó. Tudod te hány olyan ember volt a II. világháborúban, akit elvittek, pedig már nem tartotta a vallást, nem érdekelte ez az egész, sőt, sokan nem is tudtak róla, csak valahogy kiderült, hogy volt mondjuk egy zsidó dédapjuk?

Egyébként szerintem is kamu a kérdés, de ha nem, nem kell aggódni, ebben a korban a fiúk hajlamosak a szélsőségekre, nekem is volt jó pár "neonáci" ismerősöm, ma már egy sem az, sőt, az egyik nagy liberális :D

A férjem is ilyen volt 15 éves korában. Most éjjel-nappal azzal nyaggat, hogy költözzünk Izraelbe :)

(vannak izraeli barátaink és nagyon megtetszett neki az ország, mentalitás, illetve a neonáci baromság is csak bő egy évig tartott nála, ezt is utólag mesélte, hogy volt ilyen időszaka, amikor "skinhead volt")

Előrebocsátom: a véleményem minden rossz indulattól (nemcsak rosszindulattól..!) mentes.

Akadhat olyan eset, de ritka, amikor egy fiatal már-már felnőttként tudja meg, hogy zsidó származású. Megéli, ami egy felismeréssel jár - majd identitást választ. Nem gyakori ez mégsem.

A szőke haj és kék szem nem jelent semmit. Az európai zsidóság kifejezetten askenázi része világos színkomplexiójú. A germán/szláv jellegű emberekhez képest mégis megkülönböztető jegyeket hordoznak az arcvonások. A szemek távolsága, metszése, az ajkak vonala (teltsége és arányai a "fogmedrni előreállás" - utóbbiért bocsánat:-) ) az embertan iránt kicsit is érdeklődő szemlélőnek mindent azonnal elmond. A sémita (arab, zsidó) vonások rendkívül jellegzetesek: több generációnyi vegyesházasodás után is előbukkanhatnak (ez az ún. "mendelezés" jelensége). Nehezen hihető tehát, hogy a legszűkebb környezet (a "neonáci" társak, barátok, ismerősök) ne sejtették volna, hogy a barátjuk, "eszmetársuk" (juj!)..zsidó fiú. Azt meg, hogy egy 15 éves fiatal ne lenne tudatában, hogy zsidó család sarja, nehezen hiszem el. Napi tapasztalat, hogy a vallástalan, a zsidó identitást tudatosan már nem is hordozó családok - valahogyan, mégis - párválasztás, baráti- munka- és egyéb kapcsolatok létesítése alkalmával a velúk vérségileg azonos másikat preferálják. Én nem tudom, milyen gyakorlatot követhetett e téren a Kérdező családja, de ha a megszokottat, akkor a 15 éves gyerek már képet kapott erről. Azért merem ezt mondani, mert bárhol fordulok meg: a budapesti utcán, vonatokon, távolsági buszok vonalain, stb., alig-alig látok párokat, társaságokat, amelyek ne lennének "homogének". Ehhez még hozzá tartozik, hogy jó barátaimnál - generációk óta keresztény vallású, de zsidó származású embereknél..és nem egy családnál - azt látom: keresztény vallású, de zsidó származású párt választanak. Rengeteg okot, motivációt ismerek és megértek. Nem felületesen. A zsidóság "imperatív" identitás..nem könnyű mellette egy másikat (is) őszintén megélni. Mindenesetre, a 15 éves gyereknek tudnia kell az igazat. Hadd döntse majd el ő, ki és mi akar lenni.

Oooooooooo........ Hát visszatértél???

:D

Ezúttal nem költőként, hanem antropológusként, de ugyanolyan finom meglátásokkal... Már hiányoztál!