Legtöbb esetben a fiús anyák miért lesznek szörnyű anyósok?

Én csak kívánni tudom, hogy olyan anyós legyek majd, mint az enyém!

5 fia van, és szeretettel fogadott, amikor a legnagyobb fiával összejöttünk, pedig idősebb vagyok, és volt 3 gyerekem. És ez az évek alatt semmit sem változott. Segít, ahol tud, nem szól bele a dolgokba, max. tanácsot ad. Após ugyanilyen. Mióta megszületett a 2 közös gyerekünk is, még közvetlenebb a kapcsolat közöttünk. Jegyzem meg, az első anyósommal sem volt gondom, amikor a fia elhagyott rengeteget segített, hogy talpra álljunk.

Abban azonban lehet valami, hogy a menyekkel időnként gond van. Rengeteg olyan válasz van itt a gyk-n, hogy "Te vagy az anya, te vagy a feleség, neked kell eldöntened, ne szóljon bele senki." Na ezek a válaszadók biztosan nem jönnek jól ki az anyósukkal.

Igen, sajnos nem vagyunk egyformák. Az én apai nagyanyám, egy tündér, még anyum szerint is, soha, semmi feszültség nem volt köztük, pedig volt, hogy egy fedél alatt laktunk mindannyian. Anyám anyja (akit nem is ismerek egyébként) pedig kidobta a 4 gyerekét, amikor új hapsi állt a házhoz. (apukájuk meghalt) Na az ilyet anyának sem nevezném legszívesebben.

Aztán itt van az én anyukám, aki mamám szerint nagyon jó menye (bár azért ez inkább mamám természete miatt alakult így szerintem... :D :D), most már ugye anyós lett ő is, és hát elég határozott alkat szegényem, szóval azért tud puffogni, ha úgy érzi, hogy engem negatívan érint valami. De soha sem a férjemnek mondja, inkább velem beszéli meg. Egyszer volt konfliktusuk a férjemmel, de azt megbeszélték, azóta minden ok.

És akkor itt van az anyósom. Na most ő menynek is borzalom volt, párom apai nagyanyja sokat sírt miatta. Vénku.rvázta , meg folyton sértegette mások előtt is. Mindig kioktatta, szegény most már pár éve meghalt, és anyósom még reklámozta is, hogy szerinte épp ideje volt. Nekem pedig hát ugye, ő az anyósom, és mit ne mondjak, az ellenségemnek sem kívánnám. Én vagyok a kisk.urva, a gyereket ellenem neveli, folyton hazudozik, sérteget, megaláz nyilvánosan. Nem lehet ellene tenni, max annyit, hogy nem megyünk, de akkor is mondja a városban a hülyeségeit.

Na és itt vagyok én, a meny. Beismerem, én is ellenérzéseket táplálok anyós iránt, nehezen jövünk ki. Biztos bennem is volt hiba, nem tudom. Csak abban reménykedek, én olyan anyós leszek, mint a mamám.

"Abban azonban lehet valami, hogy a menyekkel időnként gond van. Rengeteg olyan válasz van itt a gyk-n, hogy "Te vagy az anya, te vagy a feleség, neked kell eldöntened, ne szóljon bele senki." Na ezek a válaszadók biztosan nem jönnek jól ki az anyósukkal."

Ezzel az utolsó előtti hozzászólással teljes mértékben egyet értek. Biztos vannak kivételek, de itt is mit olvas az esetek többségében az ember? Hogy az anyós hülye, mert azt hiszi, hogy felnevelt 2-3 gyereket, ért is hozzá, pedig ÉN, a MENY jobban tudom, meg az anyóst meg KELL nevelni...." Na, nekik remélem, majd ugyanilyen menyük lesz, mint ők.

Nekem rendes, 2 fia van, mindig süt sütit, kedves és segítőkész. A gyerekeket szívesen hagyom nála, tudom, nagyon jó kezekben vannak.

Az ok egyszerű: a pénisz.

Nem vicc. Az önbizalomhiányos nők többsége nem a saját értékei alapján hiszi magát jó embernek, hanem az alapján, hogy szereti egy férfi. Amikor egy ilyen nőnek fia születik, számára az a mennyország, itt egy kisember pénisszel (értékkel!), aki őt örökkön-örökké szeretni fogja. Ettől ő jó ember. Hisz fiút szült, és az a fiú szereti.

Amikor belép a képbe a fiúnak egy lány, akkor jön a féltékenység. Mert csak egy dolog van, ami (jó esetben) nem történik meg anya és fia közt: a szex. Tehát a nő, akit a férfi választ, bármire képes, amire az anyja, plusz a szexre.

Tehát a kapcsolat férfi és nő közt mindig bensőségesebb, mint anya és fia közt. Egy önbizalomhiányos nőnek ez a pokol.

Szóval anyukámnak van 3 menye és az én párom az 1 szem vője. A lényeg, hogy anya a vővel szuperul kijön, nincs semmi gond. Együtt kávéznak stb... A menyek közül mindegyikkel volt már valami vita. 1 el nem beszélnek, 1 van aki most talál vissza hozzánk,ő bevallotta hogy azt hitte anya az anyukája helyére pályázik ( aki meghalt) de már látja hogy hiba volt, eggyel meg nagyjából jól elvannak. Én azt mondom hogy anyós meny viszony baromi nehéz. Mindenkiben van hiba. Anya sokszor beleszólna ( tudom jót akar nekik) a menyek dolgába ( néha jogosan néha nem) ők már nem úgy veszik mind ha anya nekem mondta volna.Én nekem ha nem tetszik megmondom a menyek meg nem, vagy nem úgy. De a menyekben is van hiba mert sokszor akkora hülyeségeket csinálnak hogy ezt még a szomszéd is megszólná. A másik nagy hiba hogy a 3 menyből kettő ezt csinálta heti rendszerességgel hogy felhívták az anyóst és panaszkodtak a fiára ( akár késő este) , várták hogy hasson a fiára. Másnap ha beszélt volna a fiával akkor meg nehogy szóljon. Na ez ment akár hónapokig, és volt hogy eldurvult a helyzet mert a meny már a halálba kívánta a férjét. Lássuk be ez bruti egy kicsit az anyósnak mondani. Szóval mindenkiben van hiba. Én sokszor mondom anyának hogy ne szóljon bele ( már nem sokszor csinálja) mert én megmondom neki hogy én nekem az anyós ennyire nem szólhatna bele én nem engedném ezt meg.

Nekem is van anyósom de vele szinte semmi kapcsolatunk mert eldobta a fiát sokadszorra. De amíg járt hozzánk ilyen beleszólós dolgok nem voltak viszonylag jól kijöttünk, talán azért mert úgy igazán nem érdekelte a fia csak színjáték volt. Én azt mondom mindig 2 emberben van a hiba, de az anyósok talán egy kicsit furcsábbak a menyükkel. Sokat várnak, én ezt nem így csinálnám, stb...De például anyukám is bármit odaadna akár a fiának de a menyének is, vigyáz nyarakat az unokára stb..

"mert valaki idősebb, automatikusan mindent jobban tud, mint a másik? "

Nem, de nem kell élből elutasítani minden szót, mondva, hogy anyós egy hülye. Neki több tapasztalata van, a gyereknevelésben főleg, pedig a menyek sokszor ebbe kötnek bele. Nem azt mondom, hogy mindent jobban tud, de érdemes meghallgatni.