Vele maradjak vagy ott kéne hagynom?

Megpróbálom nagyon röviden összefoglalni.

A párommal 6 éve vagyunk együtt. Kb fél éve érzem azt, hogy megromlott a kapcsolatunk. Az utóbbi hónapokban úgy éreztem, semmibe vesz. Végül 3 hete mondtam, hogy hanyagoljuk egymást egy kicsit, ugyanis nem bírom/akarom tovább elviselni azt, hogy neki mindig minden fontosabb nálam.

Tudni kell, hogy távkapcsolatban élünk, viszont tényleg nagyon szeretjük/szerettük egymást. Mindig is teljes értékű kapcsolatként éltük meg a viszonyunkat.

A távolság miatt skypeon szoktunk beszélni. Általában napi 1-2 óra időnk jut így egymásra. A probléma akkor kezdődött, mikor elindult az 5. való világ (leírni is annyira ciki...). Ez ugye este 9-fél11ig van. Pont abban az időszakban, amikor mi együtt lehetnénk. Amióta ez a sz.r megy, nem volt egy normális esténk sem. Én hajlandó volnék kompromisszumra, azt mondani, hogy beszéljünk csak minden 2. nap, vagy csak 2szer hétköznap - ugyanis én nem vagyok hajlandó vele nézni, de még csak hallgatni sem akarom tőle. Viszont ő abszolút nem szándékozik ezt betartani. Képtelen kihagyni akár 1 részt is, és lazán eltűri, hogy én ilyenkor "otthagyom". Nem keres utána. Inkább a tv műsort választja, mint engem.

Számomra ez baromi megalázó, hogy ennyire semmibe vesz. Fáj az, hogy már nem tudok vele beszélgetni, nem tudom bevonni őt a dolgaimba, a mindennapjaimba. Már nem érzem őt a lelki társamnak emiatt.

Nagyon el vagyok keseredve, nem tudom mit csináljak. A 3 hetes szünet alatt volt, hogy keresett, de sosem azért, hogy legyek vele este. És bevallom őszintén, ez is rosszul esett, hogy nem próbálkozik.

Szombaton beszéltünk azóta először, vasárnap kimaradt, majd tegnap szerettem volna. De már így, a 2. együtt töltött estén sikerült megint összevesznünk, mivel nem volt hajlandó nem nézni azt a műsort.

Egyszerűen nem hiszem el, hogy egy ilyen helyzetben is inkább azt választja, mint engem.

Nem vagyok hisztis, akaratos p.csa, egyáltalán nincsenek nagy elvárásaim, de azt igenis igénylem, hogy hetente 2szer 3szor normálisan együtt lehessek a párommal (értem ez alatt a tartalmas időtöltést, amikor beszélgethetünk).

Nem tudom milyen következtetést vonjak le abból, hogy ilyen szinten elhanyagol... mert ugyanakkor mondja, hogy szeret, csak én ezt már nem érzem...

Nagyon el vagyok keseredve!

22/L (29/F)