Lelkiismeretfurdalásom van, ha menekülök tőlük. Mit tegyek?
Problémás családi hátterem van az utóbbi időben. Úgy vélem tökéletes családi életünk lenne (volt részem kb 6 évig ebben is), ha nem volna az a fránya alkohol. Édesapám gyerekkoromban is ivott, van jópár kellemetlen emlékem, aztán 6 évig minden rendben volt, most viszont szerencsétlenségünkre a válságban elveszített munkahely és szegénység miatt megint megállás nélkül iszik. Nem dolgozik, ha valami pénzhez jut alkalmi munka folytán azt elissza. Van két húgom, ők még kiskorúak. Én 19 vagyok, jelenleg kollégiumban lakok, de szünetekben otthon vagyok. Önfenntartó vagyok, így ha szűkösen is, de megélek. Otthon viszont gyakran alig telik kenyérre. Ha hazamegyek mindig olyan érzésem van, hogy minél hamarabb menekülnöm kell, mert ha nem látom akkor nem fáj. Viszont ez a struccpolitika nekem megoldás, de a húgaimnak maradni kell. :( Apám volt már elvonón 3 alkalommal, rövid sikert hozott csak, hallani sem akar róla. Édesanyámnak eszébe sem jut elhagyni, merthát neki az eskü a sírig tart, inkább szenved mellette.
Van még valaki így? Mi a teendő? Olyan rossz érzés, hogy én menekülök, de hagyom hátra a többieket :( Segítenék, de nem tudom mivel és hogyan...
Édesapám nekem is hosszú ideig ivott. Mióta az eszemet tudom, voltak nagyobb botlásai, hatalmas veszekedések és üvöltözések. Borzasztó volt otthon, 12éves elhatároztam hogy elszökök otthonról, én ezt nem bírom. Igazából csak egy érett barátom tartott vissza, aki közölte, semmi esélyem nincs menekülni, meg hát hová mehetnék pénz és minden nélkül? Bele törődtem, és szerencsére (már bocsánat) kiderült édesapámról kb 2 éve hogy cukros. Mivel naponta kb 1l hubertust ledöntött ami égetett cukorral teli, letette az összes italt, és mára csak borozik, olykor 1sört tol be. Azóta béke van nálunk, ami borzasztó furcsa is, de jóleső érzés nyugiba hazajönni 19évesen. A szegénység nálunk is bejátszik, éjtnappallátéve dolgozik, és most ez készíti ki. De nem nagyon nyúl vissza az alkoholhoz, attól függetlenül hogy naponta félüveg bort iszsik meg.
Nagyon sok kitartást kívánok neked. Azt tudnám neked tanácsolni, hogy ha marad 500-1000 ft-od a munkádból, és tényleg elissza apád a pénzeteket, akkor azt add oda anyukádnak. De csak nagyon óvatosan, mert baj lehet belőle, ha apud megtudja. Néha az a kicsi is sok!
válasza:Ne legyen emiatt lelkiismeret furdalásod. Sajnos a húgaidon pillanatnyilag nem tudsz segíteni, viszont ha te kilépsz ebből és megmutatod nekik, hogy ki lehet törni egy ilyen családból és értelmes és értékes életet lehet élni egy ilyen hátránnyal is, akkor nagy esély van arra, hogy nem csak a saját életedet, hanem az övékét is meg tudod változtatni.
Anyukád magatartása is valahol tiszteletre méltó, hogy a nehéz helyzetben nem akarja otthagyni apukádat, de azért én feltenném neki a kérdést, hogy amikor letette a "jóban-rosszban" esküt, akkor az a gyerekei nevében is tette, vagy csak a saját nevében? Itt már nem csak a saját szenvedéséről van szó, hanem a gyerekeiről is.
válasza:Édesanyádnak lehetne lelkiismeret furdalása, nem neked. Igaz, az eskünek valóban sírig kéne tartania, de bele van az írva valahova, hogy akkor is, ha ezzel a gyerekeket megnyomorítja?
Tedd, amit eddig is tettél, ha lesz főállásod, biztos vagyok benne, hogy segíteni fogsz anyukádnak és a testvéreidnek...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!