Miért van lelkiismeretfurdalásom ha magamra költök?

Havi 30 e Ft.-ból, 20-at banki (automatikusan vonják, kamatozik) úton félreteszek, elvileg 10 e Ft.-ot tudnék magamra költeni, de nem is értem mui van velem, ha valami megtetszik és szeretném, mindig örlődök, hogy másra is jó lenne a pénz, bevillan, hogy később talán hiányozni fog, ha pénzre lesz szükségem és akkor majd átkozhatom magam, hogy miért vettem meg, pl. azt a cipőt, vagy valamit. Ha rászánom magam, akkor persze örülök neki, hogy vettem valamit, de azért néha úgy érzem, hogy mégsincs rá akkora szükségem. Magamról annyit, hogy ezt a 30 e Ft.-ot az államtól kapom (rokkantsági járadék), szüleim vállalkozásában dolgozom, abból élünk, vagyis az én munkám eredménye is megy a közösbe és a konkrét megélhetésem (pl. kaja) onnan van. Mi van velem, miért érzem úgy, hogy nem érdemlem meg, hogy nem kéne még azt a 10-est se elköltenem? (A kérdés nem kamu, komolyan kérdezem, csak nehezen fogalmazom meg amit érzek, ezért ilyen zavaros.)