Miért érzem ezt? Nem ismerek magamra!

1,5 éve vagyunk "párommal" laza kapcsolatban. Ez annyit takar, hogy megállapodtunk a "szabályokban" neki is jó nekem is. Mindkettőnknek van saját élete, nem találkozunk olyan gyakran, ritkán járunk el együtt, ha egyikünk megcsalja a másikat vagy már nem működik vége.

Barátom tipikus nagyon jól kinéző gyakorlatilag tökéletes testű férfi gondolom a belső tulajdonságait eltudjátok képzelni. (Nem mintha én annyira büszkélkedhetnék a belső tulajdonságaimra) Komoly kapcsolatra, elköteleződésre teljesen alkalmatlan. Lételeme a flörtölés, szórakozik a nőkkel, de egyiket se veszi komolyan.

Én egyszerűen halálra rémülök attól, hogy komoly kapcsolatban éljek, hogy alkalmazkodnom keljen a másikhoz, tolerálnom keljen a másik tulajdonságait, életvitelét. Egyenlőre én is alkalmatlan vagyok társkapcsolatra. /De nálam változni fog idővel. Még fiatal vagyok, nála nem hinném/

A problémám az, hogy fél éve teljesen kicserélődtem egyszerűen nem ismerek magamra, állandóan barátommal vagyok elfoglalva, vele szeretnék lenni. A mindennapi teendőimre, hobbimra képtelen vagyok koncentrálni. Elhanyagolom a baráti kapcsolataimat. Folyamatosan hisztizek és féltékenykedek. Nem tudom mi történt velem.

Nem bírom elviselni párom flörtölgetéseit. /Én a "kapcsolatunk" alatt sem flörtöltem nem éreztem szükségét otthon megkaptam mindent amit akartam. Kifejezetten elutasító voltam a férfiakkal./

És most ezt várom el a barátomtól is. Utolsó fél évben már többször "szakítottam" annyira rosszul éreztem magam ettől a helyzettől. Kértem hogy ne keressen, van ezer más nő szedjen fel valakit, nekem ez már nem megy.

Ő mégis állandóan visszakönyörögte magát, még a mai napig nem értem miért jó ez neki.

Mert ami eddig jó volt köztünk már semmi nem jó. Én veszekszem és rajta is látom, hogy már nem érzi jól magát ebbe a helyzetben.

Tudom, hogy nekem kellene tudnom de mégsem tudom...Szóval segítsetek!

Mi történt velem? Miért változtam meg ennyire?

És neki miért jó ez a kényelmetlen helyzet? Miért nem enged el?

25/N