Miért szidtak le/veszekedtek veled a legjobban? Mi volt a legnagyobb bűnöd?

Szülőkre gondolsz? Náluk két legnagyobb bűnöm is volt anno ifjú koromban. Az egyik, hogy blicceltem, és elkapott az a rohadt bkv ellenőr...

A másik, hogy egyszer beszívva állítottam haza. Akkor szívtam egyszer életembe füvet, aztán én hülye még haza is mentem... :)

Azóta jó kislány vagyok! :)

24/n

Ifjú hölgyike koromban (3 éve) két meztelen férfi között ébredtem. Mikor reggel egymás után jöttek a ki a szobámból, anyukám kicsit mérges lett rám. Fiatalság-bolondság! :)

27/N

Mert sosem voltam 5ös tanuló,így minden 4esért,3asért leszidtak.Csak 2 tárgyból voltam kiemelkedő és dícséretes.

És állandóan szidtak,mert volt némi plusz súly rajtam,eléggé megőrjített anyám ezért.(kövér disznó,sosem lesz olyan férfi,akinek tetszenél)

Aztán egyszer drogot tettek egy szilveszteri bulin a piámba,és elég dúrva dolgok történtek.(ez volt az egyetlen,ahova elengedtek,amúgy nagy ritkán ha elmentem valahova,akkor csak úgy,hogy hazudtam,mert sose engedtek sehova,persze nem derültek ki a kiszökéseim).A szivleszteri buli után és ez előtt sem volt bennük bizalmuk.Kaptam pofont,ordítást,mindent.4napig sírtam egyfolytába.

De amennyire tönkretettek a külsőm miatt,szerintem a legnagyobb bűnöm,hogy anyám az anyám ..

Mikor úgy 8 lehettem utáltam, hogy mindenki tovább maradhat a játszótéren, ezért elállítottam az órám. Akkor hetekig nem mehettem sehová.

Aztán a másik eset az volt, mikor anyám sokáig kórházban volt, nekem adta a kártyáját. Egy rokonom visszont összetépte a lapot, amin a kód volt, hogy nehogy ellopják tőlem a kettőt együtt, mert megnézhetem magam. Úgy gondoltam semmi probléma, tudom fejből. Nem tudtam, benyelte a gép a kártyát, csak egy héttel később szedték ki belőle...

Mondjuk a mai napig úgy gondolom, hogy ez anno nem az én saram volt, kicsi voltam, és senki sem mondta, h 3 sikertelen próbálkozás után elveszi a gép a kártyát.

Anyumék amikor elmentek egy-egy hétvégére nyaralni az volt a szokás, hogy vasárnap rendbe tettem/tettük tesómmal a házat, azaz felporszívóztunk, felmostunk, elmosogattunk, elpakoltunk. Egyszer ezt kivételesen nem tettük meg. Húsvét volt, tesóm aznap ment volna vissza a kollégiumba, utána leghamarabb 1 hónap múlva jött volna haza. Már el kellett volna kezdenünk takarítani, de úgy döntöttünk, hagyjuk a franca, és inkább elhoztuk mamámnak hozzánk, hogy egy kicsit együtt legyünk vele. Mikor anyuék hazaértek hatalmas nagy veszekedés lett abból, hogy nem takarítottunk ki, a vége az lett, hogy apum elkezdte szorongatni a karom, kitéptem magam, majd majdnem megütött, tesóm állt be elém, ezért úsztam meg... (se előtte, se utána nem próbált meg megütni soha, se szorongatni, semmi.) Ekkor elszaladtam. Kint laktunk a város szélén, kimentem a rétre, több órát sétáltam, majd lerogytam, sírtam még ott egy darabig (út közben isvégig sírtam), majd elindultam vissza haza, mikor már besötétedett. Utána 2 hétig nem szóltak hozzám a szüleim. Bár hozzáteszem, nem kértem bocsánatot. Azóta sem értem, hogy mi volt a bajuk... Nagyon szerette anya mamát, apumnak sem volt vele baja. Anya szinte minden nap meglátogatta. Nem értem, miért volt ekkora nagy gond, hogy nem takarítottunk ki, mert nem volt nagy trágyadomb... Nem tartottunk hétvégi bulit, nem volt nagy kosz... Ezzel a nappal kapcsolatban semmit sem csinálnék másképp, és nem kérnék bocsánatot. Az legyen a legnagyobb bűnöm, hogy szeretem a mamámat.

Csak egy dolgot bántam meg: azt, hogy nem voltam még többet együtt a mamámmal. Sajnos ezen már nem tudok változtatni...

Otthagytam a sulit érettségi előtt, de azóta már visszamentem és jövőre végzek.:)

21/L