Hogy fogadjam el, hogy tesómmal homlok egyenest mások vagyunk?

18 éves lányok vagyunk. A tesóm a rockot, metált szereti, így gyakran kocsmákba jár a "baráti körével". Sűrün találkozik olyan fiúkkal, akikkel addig csak neten beszélt. Ezt a szüleim nem is nézik jó szemmel. Ráadásul nagyon könnyen befolyásolható. HA valaki mond neki valamit, akkor rögtön ugrik (persze nem családtag).

Én pedig pont az ellenkezője vagyok. Be nem tenném a lábamat olyan helyre, ahol isznak vagy cigiznek. Jobban szeretek a természetben lenni, állatok közelségébe, vagy a legjobb barátnőimmel sétálni, filmet nézni.

Mindketten az évfolyam legjobb tanulói vagyunk, így egyikünk tanulására sem hat ki. Nem biztos, hogy a tesóm csinálja rosszul, hogy metál koncertekre jár, szóval valahogy szeretném elfogadni, de a barátai sem szimpatikusak. Mit csináljak? Hogy fogadjam el, hogy teljesen más a stílusa?