A szüleim mennek Kanadába, de én nem akarok?

Szerintem menjél. Meg kell ragadni az ilyen lehetőségeket. Én is szeretem a hazámat, vannak itt olyan jó dolgok, amik sehol máshol a világon. De a jelenlegi helyzetben..ma már nem azok vannak hatalmon, akik a jövedelmüket adják azért, hogy az ország fejlődhessen.

Ma már minden más...a cél, hogy nekik több legyen.Eluralkodott rajtuk a kapzsiság.

Ne úgy gondolkodj, hogy örökre mész. Láss világot, hazajöhetsz később bármikor.

Én nem gondolkoznék a helyedben egy ilyen lehetőségen, és az előző válaszoló jól írja, többet teszel a hazáért, ha kimész és visszaköltözöl, mintha itt maradnál. Ez az ország az átlagembernek csak kilátástalanságot hoz, de ha kimész, akkor megszedheted magad, és abból vállalkozhatsz később itthon.

Írtad hogy a magyar konyha hiányozna. A 2006-os kanadai népszámláláson 315 510 ember vallotta magát magyarnak, ez Kanada népességének 0,92%-a. Szerintem lesz ott magyar étterem, ahol tudsz enni, meg magad is tudsz magyar ételeket főzni :) Bangkokban is van magyar étterem, pedig nem ekkora nagyságrendben élnek ott magyarok :) Ugyanígy a magyar kultúrát is ápolhatod, magyarságodat megtarthatod.

Melyik városba mennétek egyébként?

Én sem akartam Angliába menni,amikor az anyám pár éve bejelentette,hogy odaköltözünk.14 éves voltam.Haragudtam rá,és kijelentettem hogy nem megyek,inkább apámmal maradok.

1 évig csak látogatóba jártam ki,majd amikor elballagtam az általános suliból mégis kiköltöztem.Azóta itt kint leérettségiztem,jelenleg szakmát tanulok.Már nem vágyom haza,csak úgy ha nyaralni megyek..Elvagyok itt is,főleg hogy tudok focizni brazilokkal,angolokkal.Itt lettek varátok,haverok..Egy gond van csak: Nincsenek szép lányok..Az angol csajokról jobb nem beszélni sem...

19/f

Nincs azzal semmi gond, ha valaki ennyire szereti a hazáját. Nem mindenki akar elhúzni.

Egyelőre fogd fel pozitívan, hogy kapsz egy remek lehetőséget mást is kipróbálni, ott kitanulsz valami jó szakmát, megismered a terepet, a másságot, majd mikor eléred a kort hogy magad dönthetsz, akkor eldöntöd, hogy haza jössz e és segíted amivel tudod a kis hazádat, vagy mégse.

De ha cak begörcsölsz, és lókötővé válsz duzzogásodban, azzal senkit semmit nem fogsz tudni segíteni.

Legyél nyílt, érd el amit akarsz, addig viszont tegyél érte, mert ha nem tanulsz elkallódsz akkor hiába.

Lehet kint találni magyarokat.

Elhiszem nem könnyű megválni, de minél könyebben beletörődsz egyelőre a szüleid döntésébe, annál könyebb lesz neked kint is.

Ismeretlenül szeretlek azért, amit a hazádról mondtál. Hogy sírni tudnál...és kiszakadna belőled egy darab. Látod: most nagyon fáj, hogy a legfiatalabb generációból azok mennek el, akik ennyire tudatosak a hazaszeretetben, az ide tartozásban. Csak azt mondhatom: maradj meg magyarnak, ha ott is éred el a felnőtt-korodat. Nyílj meg, illeszkedj be, alkalmazkodj: élj át egy másik lelkiséget és kultúrát, gyűjts össze minden hasznosat, amit csak tudsz. Képezd magad, légy sokoldalú ember - és szerezz becsületet a nevednek (azzal a hazádnak is szerzel..nem is kell mondanom). Aztán egyszer - ha már rengeteg sok tudással, lelki-anyag biztonsággal gazdagodtál - és ha Wass Albert, Radnóti, József Attila meg a többiek még mindig ugyanazt jelentik, amit addig - gyere HAZA a "vagyonoddal". Tudod: mint a középkor vándordeákok. Tanultak Bolognában, Göttingában Württenbergben, de HAZAhozták, amit megszereztek. Én nem ismerlek, kicsi honfitársam (ugye megengeded a gyöngédebb szót? - írod, hogy 18 alatt vagy..), de minden tiszteletem a tiéd.

Küldök egy ölelést - és visszavárlak.