Lehet, hogy az öngyilkosság lenne a megoldás?

Amikor annyira magam alatt voltam, mint most te, akkor én is hajlottam arra, hogy betegségeket fedezzek fel magamon. (Persze voltak tünetek, csak később kiderült, hogy azokat felnagyítottam, eltúloztam.) Ma már felnőttként tudom, hogy mindez az akkori kétségbeejtő helyzetem miatt történt.

Igen erősen befolyásol téged, hogy mit mond anyukád. Pedig az is csak egy vélemény, amit vagy figyelembe veszel, vagy nem. Anyukád helyett hallgass inkább a megérzéseidre. Ha valamit szívesen csinálsz, akkor csak azért mert mondja, te még ne hagyj fel vele! Főleg azért, mert valami ilyesmi segíthet kikapaszkodni a gödörből, amiben most érzed magad. Vagyis jó, összetartó, egymásra is figyelő társaság, ami lehet egyházi, tánccsoport, bármi, ugyanis nem vagyunk egyformák, de mindenki megtalálhatja a számára ideálisat.

Erősítsd az akaratod, ne add fel!!!! (Nyugodtan írj privit.)

Nézd, szerintem semmi értelme nincs az öngyilkosságnak.

Neked arra van szükséged, hogy a szüleid észrevegyenek végre és segítsenek, ahelyett, hogy lehúznának.

Nézd Én 2x buktam szakközépben, 2x pótvizsáztam, mind a 2x megcsináltam. Anyámtól kaptam hideget meleget, meglpopott, "senkinek sincs ilyen szar gyereke", volt amikor rendes volt. Depressziós, elfogadni nem volt könnyebb, de vigasztalt.

Beteg lett apukám, végignéztem ahogy meghalt, láttam amint elköszön utoljára...

Utána el kellett mennem otthonról, hogy egyáltalán enni tudjak....

Nekem is megfordult a fejemben az öngyilkosság, de van pár ember aki úgy szeret és úgy fogad el, ahogy vagyok és nem akartam fájdalmat okozni nekik.

Azóta úgymond rendezödött minden, mert ahogy eljöttem otthonról anyám átértékelte a kapcsolatunkat, a református egyház tagja lett, tehát vallásos és egy teljesen más, egy jó ember lett.

Egy szónak is száz a vége, ne csinálj baromságot, mert fiatal vagy, ezernyi lehetöséged van változtatni az életeden.

Idefigyelj!

Ne legyél hülye, ne süllyedj el. Bemeséled magadnak hogy ez a helyzet és süllyedsz lefelé, mindenképpen fordulj pszichológushoz , vagy oszd meg a közeli barátaiddal ezt a problémádat. Sajnos ez generációs probléma, mindenki hajlamos a depresszióra. Nem szabad feladni érted? Legyél erős, és kezeld ezt egy kihívásnak, és minden erőddel legyél azon hogy ez változzon. A legfontosabb a higgadtság. Mert ha az nincs meg akkor veszett fejsze nyele. Kitartást

Györgyi28!!Ha lenne isten akkor nem hagyta volna mind ezt ami ezzel a fiúval történt és történhet!Azért mert el megy egy templomba és imátozik egyet attól még nem fog meg változni semmi!!!! Tenni kell ellene!

Van Isten!És ha erősen hiszel benne segíteni fog.Ha imádkozol hozzá és bízol benne téged is megsegít,ha kérsz tőle adni fog(persze csak értelmes dolgokat,amire valóban szükséged van)Mindenkinek üzenem : higgyetek Istenbenés imádkozzatok hozzá,mert nemsokára találkoztok vele és akkor már késő lesz.

Utolsónak:

pffffff Nem azt mondtam, hogy menjen el egy templomba és ott suttogjon el egy miatyánkot!!!!

Én is hívő vagyok, olyan aki tesz is az életéért.

Amúgymeg... ez tök hülye hozzáállás, hogy ha lenne Isten, nem engedte volna.... Nem akarok itt teológiai vitákba belemenni, de Isten szabad akaratot adott mindenkinek. Azt sem kérheti számon Istenen senki, hogy Éva evett a tiltott gyümölcsből. Istennek terve van mindenki életével, méghozzá jó terve, de vannak, akik ennek megvalósulását akadályozzák.

Én sem kérdezem Istentől, hogy hogyan engedhette, hogy a férjem 27 évesen meghaljon, amikor itt a 9 hónapos lányunk... Inkább kérem, hogy segítsen, tartson életben, hogy felnevelhessem.

Azt javaslom a kérdezőnek is, hogy keresse Istent, buzgón és hozzá forduljon segítségért. Aztán természetesen tegyen is meg mindent, ami tőle telik....

Na akkor én durvábbat mondok. Most lettem 24 és a helyzetem kb ugyanaz, csak kicsit mások a körülmények. Egyébként azt megjegyezném hogy sokkal jobb hogy legalább kimondják szóval van otthon kommunikáció mintha csak magába utálna mint a franc ami úgy jönne elő hogy nem segít, mindenki előtt próbál leégetni stb. DE nem tudod rá bizonyítani, még te vagy a hibás, ő meg igazi szent (nálam).

Pont most ünnepek alatt voltunk egy összejövetelen, el jövünk máris mivel kezdi, neem nehogy 1 nap nyugodt legyen.. Ohh mindenki olyan jót mond rólam csak ti nem, mindig ezek a depis szövegek, sokkal rosszabb.. szóval kb ahhoz hasonló amikor valaki a hátad mögött kibeszél mekkora ilyen olyan vagy, de persze előtted mintha mi se történt volna. Sunyi kis ....

Másfelől ha úgyis rákos vagy nem mind1? Akkor már minek megölnöd magad, így már tényleg azt csinálsz amit akarsz, úgyis mind1. Meg elmondanod barátoknak hogy rákos vagy, csak megpróbálnak vigasztalgatni, legalább azt várd meg.