Bocsánatot kérjek, csak békesség kedvéért? Vagy mi lenne a jó megoldás?

De valahogy mégsem áll ki megfelelően értetek. Tisztázni kell a dolgot mindenképpen, de nem úgy, hogy megalázkodsz. A pontos helyzetet persze nem ismerem, de a férjed helyében valahogy bekeményítenék anyukával szemben, valami ultimátum félét ajánlanék neki, hogy ha szeretné látni az unokáját, akkor béküljetek ki.

Nekem a szüleim azt tanították, hogy ha az embernek ott van a felesége, akkor ő az első, őt kell védenie mindenek előtt. És simán "lekiabálom" a szüleim fejét, ha erőszakosan bele akarnának szólni az életembe. Próbálták, nem jött be. Öcséméknél más tészta, ott rosszabb a viszony, mert öcsém nem csitítja a hullámokat, anyám erős egyéniség, és ezért nem kedvelik a menyek.

19:50-es vagyok.

Ne kérj elnézést!! A férjed meg állkon a sarkára és kész. Ne te érezd magad rosszul nem a Te anyukád. A férjednek kell ezt lerendezni neki kell Érted kiállnia nem Neked saját magadért.

Menj el arra a szülinapra és észre se vedd, hogy ott van nézd levegőnek, azzal jobban bosszantod mint bármi mással. Ha elnézést kérsz csak behodolsz neki.

Ha bocsánatot kérsz, azzal semmi nem fog megoldódni. Anyósod valószínűleg kapva kapott az alkalmon, hogy "jogosan" (illetve látszólag jogosan) kitehet téged a családból, ezzel sztem azt akarja elérni, hogy tényleg felőrölje a férjedet, és elhagyjon. Tipikusan tudatos fúrómunka. Vagy meghajolsz előtte, és ő lesz a parancsoló, neked meg sem szabad utána mukkannod, ha kegyeskedik megbocsátani-mert úgyis úgy fogja mki levenni, hogy a bűnös vezekel, és ha egyszer is ellent mersz neki mondani, még ha nyilvánvalóan ő gondol hülyeséget is, akkor megint repülsz, folyamatosan fog alázni az egész család előtt.

Sztem ennél jobb az, hogy felemelt fővel viseled az egészet, és nem krsz bocsánatot. A férjednek meg már nektek kellene lennetek az első számú családja, és igenis a ti oldalatokra kellene állnia, főleg ebben az esetben, amikor a vak is látja, hogy neked van igazad. Az lenne az igazi megoldás, ha azt mondaná az anyjának, hogy "Nehéz megtennem és ezt mondanom, de ha továbbra is így állsz a feleségemhez, akkor végleg el fogsz veszíteni és az unokát sem viszem hozzád (főleg ha még meg is próbálta ütni)"... na, akkor elgondolkozna azon, hogy megéri-e ez az áskálódás.

"Eszedbe ne jusson. Még te vagy aki bomlasztja a családot, miközben ő arra biztatja a fiát, hogy váljon tőled, miközben kisgyereketek van?"

Ja, ez meg a másik, persze anyósának a család az saját maga a saját férje meg szerencsétlen kérdező férje "A" család, nem pedig ők a kisgyerekkel....

Ha bocsánatot kérsz, akkor mindörökre vesztes maradsz egy önző hárpiával szemben, aki szét akarja bomlasztani a családot, aki a férjedet ellened akarja fordítani, és aki a kisfiadon akart valakit leverni. Ugyanis amit rád akar kenni, az mind a saját maga indulata és érzelme. Ő az, aki bomlaszt, aki sz..rt kavar, aki úgy viselkedik, mint egy hároméves, és nem te! Az ilyen embert - rokon vagy nem rokon, tökmindegy - ignorálni kell! Amíg észhezt nem tér, addig nem szabad a hisztijéről tudomást venni. Bármit is tesz a nagy család.

Bocsántatot az kér, aki hibázott, és tudja, hogy hibázott. Azzal, hogy bocsánatot kér, azzal elismeri, hogy megbántotta a másikat, és a másik fél azzal, hogy megbocsát, felemeli (régen fizikailag is, mert térden állva kértek bocsánatot) lelkileg azt, aki meghajlik előtte.

Aki viszont nem hibás, és bocsántkérésre KÉNYSZERÍTIK, az ezzel áldozattá válik, a másik ember pedig törvényszerűen agresszor.

Az anyósodnak kell(ene) bocsántat kérnie a lehetelen és szemét viselekedése miatt!

A férjed nem fog őrlődni köztetek, ha levált az anyjáról lelkileg, mert aki felnőtt ember, az látja a mama/papa hibáit és nem isteníti őt többé, mint kisgyerekként.

Én azt javaslom neked, hogy anyóssal egy darabig legyen csak teljes mosolyszünet, a te és a kis családod részéről, azaz a fia sem menjen, ne telefonáljon, szüntessen meg minden kapcsolatot, amíg a mama észhez nem tér. Nem szabad belemenni egy ilyen ocsmány és pitiáner játszmába, amelynek az a célja, hogy szétszedje a családodat egy önző, birtokló hisztérika!

Ha van kedved, és különönsen a kisfiú miatt - őt pedig meg kell nyugtatni, mert a nagymama ritka szemét volt vele - érdemes volna elmenni egy párterápiára. A szakember tudna nektek segíteni, hogy a mama ne verhessen éket közétek és ne verhesse szét a családot.

Nem, ne kérj bocsánatot! Te vagy a sértett fél, ne tedd magad áldozattá! Már csak a férjed és a kisfiad miatt sem.