Én vagyok a hibás vagy jogos az undorom? Kellemetlen a helyzet.

"Hagyd ott" Ez baromság. A párom pont azért lett tisztaságmániás, mert koszban nőtt fel, és megfogadta, hogy ő nem ilyen férj és apa lesz!

Témához: Ne mondd le, ha komoly a dolog, máskor is kell majd enned ott, nem lehet mindig így megoldani. Ragaszkodj, hogy magadnak szedsz, úgy egyrészt kevesebbet lehet, másrészt, tudsz válogatni. Pl utálom anyós pörköltjét, mindig mócsingos, ezért szedek jó sok tésztát és csak szaftot. Azt nézik, jól belemerítettem.

És, ritkán eszünk náluk, egyszer konkrétan öklendeztem (!!!) egyet az ebédnél, mindenki: mi történt, mondtam, elnézést, csak félrenyeltem... :)

Vigyél sütit legalább és gondolj végig arra, mindjárt ehetsz abból, és az leviszi az ízt! Sok sikert!

Egy együttérző

19:03 vagyok. Hú, amúgy nálunk is nagyon durva a helyzet: csak egyet mondjak. Náluk kutya van, és mindenhova felmehet, szval alapból minden tiszta szőr. Sokszor van a kajába haj is meg kutyaszőr is. Ez nem elég ám! Anyósom kb 1 héten 1 max 2 mosogat, úgy van vele, hogy kevésnek nem érdemes nekiállni. 2 tálcás mosogatója van, és gyűlik, gyűlik. Mikor nem fér a mosogatóba, a földre teszi a konyhába. Na, és ekkor jön a kutya és kinyalja a tányérokat, lábosokat!!!!! Egyszer szóvá tettem és anyós felháborodva mondta hogy nem számít mert úgyis elmossa. Igen, 30 fokos vízben, meg agyonhasznált, kutyaszőrösszőrös szívaccsal. Na, ezóta ha ott eszünk mindig elképzelem, hogy előttem a kutya nyalta...

vannak még ilyen finomságok, sajnos nagyon igénytelen a higiéniára, és meg az ilyen dolgokra különösen érzékeny vagyok!

Szia!

Én tökéletesen megértelek. Exem mamája sem volt a tisztaság bajnoka, megsimogatta a kutyát, utána kézmosás nélkül nekiállt főzni. Amikor megláttam, hogy milyen körülmények között él (vízvezeték leszűkítve és hasonlók) teljesen elborzadtam, hogy "Úristen, itt hogy mosogatnak?"

Mondjuk ő napi szinten felmos, de az edények tisztasága megkérdőjelezhető. Én úgy bújtam ki az evés alól nála, hogy megmondtam neki, hogy köszönöm, de nem vagyok éhes, vagy ne haragudj, de rossz a gyomrom, vagy hányingerem van.

Mondjuk ez mindig így volt, aztán kiderült, hogy evészavaraim vannak, de ez csak mellékes.

Nekem mindig sikerült kibújnom a dolog alól. Egyszer exem rákérdezett, én pedig ha nehezen is, de elmondtam neki, hogy mi van. Nem sértődött meg, mondta, hogy megért. Ennyi.