Döntésképtelen vagyok-Tanács?

Teház 23éves lány vagyok,kb 18 éves korom óta azon vagyok hogy külön éljek a szüleimtől a családomtól,de nem azért mert nem szeretem öket hanem mert mióta az eszem tudom külön önálló életet akarok.Ez kétszer megtörtént már,egyszer 18évesen az akkori barátommal összeköltöztem 3év volt belöle,majd 22évesen egy barátnövel lakótársként.Anyuéknak ez sok volt,elmegyek vissza jövök -elmegyek vissza jovök..és most megint mennék.A helyzet az hogy a szüleim az idén épitkeztek,nagyobb konyha stb stb és a nagy szoba lett az enyém(ezeleött nem volt szobám)ami tök tuti mert végre 23évesen lett SAJÁT szobám.Na igen csak úgy egy hónapja ismét találtam egy albérletet ahova a legjobb barátnövel a világon beköltöznék,ö már ott van és engem vár.És úgy mennék,de rettenetesen hezitálok hogy végre külön szobám legyen itthon,vagy menjek mert tök jo a lakás és önálló lennék és ez annyira hajt.Na igen,ha maradok anyuékkal megint sok lesz a veszekedés,a fizetésem 60%át anyunak adom,vagy az albérlet ami nagyon tetszik és mennék és a fizetésem 50-60%át venné igénybe.Anyagilag ugyan ott vagyok,csak a légkör és rengeteg stresszt megsporolnék,mert úgy érzem attól hogy lett szobám,a veszekedések a civakodások és a nyugalmam nem lenne,de ott az albiban minden annyira csábit saját élet.És nem tudom mit tegyek,mert anyuékat sem hagynám itt,mert miattam lett végülis az épitkezés,de viszont mennék ezerrel,mert nem érzem jól magam itthon.Tanácsokat várok.

Előre is köszi és elnézést ha hosszú lett.

23L