Mennyire szigorúak a szüleitek?

Amíg otthon laktam, mondhatni "mindent lehetett" csak persze előre kellett szólnom, mikor hová megyek, értelemszerűen lakásban nem volt cigizés, nem hangoskodhattam, ilyenek, jó fej volt anyukám.

1 éve élek külön.

20/L

A piát engedik (szoktunk beszélni erről, így tudják, hogy nem a detoxig iszom magam :D) egyéb dolgot nem kell. Nem cigizek meg ilyesmi.

A bulik átlagosan 2 hetente szoktak lenni. Általában utolsó busszal megyek haza (faluban lakok), de ha megbeszélem egy haverommal, hogy náluk alszok néha elsővel.

A haverokkal találkozás úgy megy, hogy 1-2 órával tovább bent maradok a városban, de mivel hulla vagyok az iskola után inkább haza szoktam menni :D

A házi munkánál az alap dolgok.

15/F

Én anyukámmal élek.

A bulikat nem engedi meg, csak akkor, ha pl. egy barátomnak szülinapja van, és egy szórakozóhelyen tartja meg.

Nem iszom, nem cigizem, nem drogozom, és a bulik, meg a fiúk sem érdekelnek. Nagyon jól tudják a szüleim, hogy mi a véleményem az ivásról, cigiről, drogokról, ezért fel sem merül bennük, hogy bármi rosszat csinálnék.

A barátaimmal bármikor találkozhatok, azt sosem tiltja meg anya.

A saját szobámat kitakarítom, néha segítek főzni is. Soha semmiért nem büntet meg.

16/L

Azt hiszem a világ egyik legszerencsésebb gyereke voltam/vagyok, mert az én szüleim abszolút megbíznak bennem, és kb. 15 éves koromtól kezdve a legtöbb dologban hagyták hogy én döntsek.

Soha nem játszottam el a bizalmukat, soha nem kértek számon ha későn értem haza, soha nem tiltottak meg semmit, és soha nem kényszerítettek semmire, csak tanácsokkal láttak el, amikor szükség volt rá. Úgy is mondhatnám, hogy felnőttként kezeltek ilyen szempontból, és én cserébe felnőttként is viselkedtem.

Házimunkával voltak bajok, kicsit lusta vagyok. :D

Anya mindig jajgatott, hogy milyen rendetlen a szobám, pedig én mindig megtaláltam amit kellett. De persze magamra vállaltam a porszívózást, a mosogatást, sőt néha a főzést is.

Persze nálunk is voltak veszekedések meg kiabálások (hol nincsenek?), de ettől függetlenül tök jó kapcsolatom volt/van a szüleimmel.

Szerintem a titok abban rejlik, hogy ha a szülő megbízik a gyerekében, és nem ovisként kezeli, akkor kialakulhat egy jó kapcsolat, és a gyereknek nem lesz oka titkolózni és rosszalkodni. A tiltás mit sem ér, az legtöbbször csak olaj a tűzre.

Remélem én is tudok majd úgy bánni a gyereke(i)mmel, ahogy azt velem és a tesóimmal tették a szüleim. Már nem lakom otthon egyébként, de nem volt ez olyan régen, hogy ne tudnék hozzászólni a témához. :D

22/L

Én szerencsésnek mondhatom magam szerintem, a szüleim elég sok mindent megengednek.

Bulizás --> engednek (diszkóba), de nem minden hétvégén, inkább úgy havonta 1x, hajnali 1-2ig. (persze majd ha idősebb leszek, mehetek többször és tovább is) (taxival megyek haza)

Haverokkal találkozás --> természetesen engednek. Nyáron minden nap időkorlát nélkül. Suli közben hétköznap 10ig (barátnőnél akár tovább is), hétvégén nincs korlátozva. Természetesen annyit találkozhatok a barátaimmal, amennyit szeretnék.

Házi munkát nem kell végeznem, az egyetlen elvárás az, hogy jól tanuljak. (és a tanárokkal szemben ne legyek szemtelen)

Hát most őszintén, még soha az életemben nem büntettek meg, pedig sokszor adok rá okot. :$

14/É