Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Mi lesz a házasságommal?

Mi lesz a házasságommal?

Figyelt kérdés
Eltávolodtam a férjemtől, nem is nagyon vágyom a társaságára. Egész nap egyedül vagyok a gyerekekkel, sok mindent egyedül kell megoldanom. A gyerek is taszítja el magától, visít, nem ad puszit, ha hazajön. Nincs időnk egymásra kettesben. Meddig mehet ez így? Anyós tudna vigyázni a gyerekekre, de mindig megkapom, hogy ne menjünk sehová, nincs pénzünk, kicsik a gyerekek és ő kettőre amúgy sem tud vigyázni. Régebben úgy elmentem volna csak egy napra valahová vagy a gyerekeket altattuk volna máshol, már nem akarok semmit. Most mi lesz, tönkremegy a házasságunk?
2011. okt. 13. 08:06
1 2 3
 1/22 anonim ***** válasza:
66%
Már tönkre is ment. Ha már azt írod, hogy nem is akarsz semmit, akkor mi a kérdés ? Legfeljebb az, hogy szenvedtek-e még vagy elváltok, amíg nem öregszetek meg ebben a semmilyen helyzetben.
2011. okt. 13. 08:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/22 anonim ***** válasza:
100%
Így nem mehet tovább,mindketten belefásultok,boldogtalanok lesztek.Ültesd le és beszélj vele.Anyósodnak is mondd el,kérjétek a segítségét és tényleg muszáj 1-2 napot kettesben töltenetek.
2011. okt. 13. 08:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/22 anonim ***** válasza:
74%
Valószínűleg két gyerekkel 30 felett nehéz lesz olyan férfit találnod, aki képes olyan életet nyújtani, mint amilyenre vágysz. Ugyanis mindenki elszegényedik, és erről nem a férjed tehet, hanem maga az ország pusztul lefelé, válik képtelenné az emberhez méltó életfeltételek nyújtására. Ha egyébként a férjed rendesen dolgozik, nem szép dolog kiszeretni belőle, bár ezt nem mi irányítjuk. Vigyázz, lehet, hogy egy válás után még mélyebbre kerülsz. Férfi nélkül valószínűleg két gyerekkel nagyon nagy szegénység vár rád. A jól kereső férfiak válogathatnak a szebbnél szebb nők között, ne is álmodj róluk, sőt, gyakran váltogatják is őket. Aki meg nem olyan, az boldog házasságban él, és nem fogja azt feladni. Persze, ha egyéb dolgok vannak, akkor már a szituáció. Sajnállak benneteket, és a legjobbakat. De azt vésd észbe, hogy most mindenkinek pénzügyi gondjai vannak a középrétegből.
2011. okt. 13. 08:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/22 A kérdező kommentje:
Nem akarok elválni, rendesen főzök, takarítok, ellátom a gyerekeket, adok magamra (mondjuk új ruhára nincs pénz, de járok fodrászhoz és ugyanúgy 55 kg vagyok, mint szülés előtt), de az érzelmeimmel nem tudok mit kezdeni!! Tudom a kötelességemet is. Férjem rendes, nincs vele gond, velem van a baj, hogy nem tudom, ha már öt év után eltávolodtam tőle érzelmileg, akkor mi lesz később? Nincs más pasi az életemben, nem is kockáztatnám a kényelmes házasságomat.
2011. okt. 13. 08:47
 5/22 anonim ***** válasza:
50%
Esetleg beszélgethetnétek róla. Őszintén! Így akarsz élni, vagy megpróbáljátok megmenteni ezt a házasságot? Ha már így is úgy is benne akarsz maradni, legalább próbáljátok meg, hogy jobbá teszitek. Erőt kell venni magatokon és kész, ha benne akarsz maradni a kényelmes házasságodban. Esetleg meg szeretnéd várni, amíg a férjed talál egy nőt aki szereti? Ne haragudj, de annyira szánalmas ez a dolog hogy kényelmi szempontokat nézel, amikor a házasságodról van szó. A férjedről ember! Aki gondolom azért nincs otthon annyit, mert a családjára dolgozik és keresi a pénzt. Legalább szóljál neki, hogy mi van! Még van képed kihasználni? Te tudod, hogy meg akarod-e még menteni a házasságot. Nem kizárt, hogy újra fellángolnának a régi érzelmek, és ha naponta legalább egy órát arra szánnátok hogy egymás társaságában legyetek, az is segíthetne. A férjed meg vegyen ki néha egy-egy nap szabadságot. Ha nincs aki vigyázzon a gyerekekre, tudtok romantikázni mi után elaludtak. Otthon is meg lehet teremteni a hangulatot. Nem olyan fesztelen mint a gyerekek nélkül, de jobb mint a semmi szerintem. Mivel foglalkozik a férjed, hogy napi egy órát nem tudtok egymásra szánni? Kénytelen vagyok magammal példálózni, ne haragudj. Az én párom vendéglátásban dolgozik, évi 6 hónapon keresztül reggel 7-től 23 óráig, vagy tovább, és még mindig szeretem, pedig már évek óta ez megy. Nehéz időszakok ezek, de megbeszéltük, hogy ha törik ha szakad, naponta egy órát egymásra szánunk. Ennek az az ára persze, hogy én is hulla fáradt leszek, mert mindig megvárom, és éjjel 1 vagy 2 óra körül fekszünk le. Belátom, olyan vagyok sokszor mint a mosott kaki, de nekem megéri. Gondolom neki is, mert különben nem csinálná. Én boldog lennék, ha valami mással foglalkozna inkább, de hát ezt szereti csinálni:) Szedjétek össze magatokat na!!! A férjed is legyen belátó, hogy ez így nem fog működni. Meg te is. Rágjátok át értelmes emberek módjára. Szerintem még vannak érzelmeitek, csak belefásultatok a hétköznapokba. Ne hallgass azokra akik szerint ez már menthetetlen. És most képzeld azt hogy egy felrázó pofonnal pecsételtem meg a mondókámat. Ha nem beszélgetsz el a férjeddel erről, akkor megkapod a párját.
2011. okt. 13. 09:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/22 anonim ***** válasza:
82%

Szerintem természetes, amiket írsz, előbb-utóbb minden hosszú kapcsolatban bekövetkezik egy ilyen eltávolodós hullámvölgy. Aki még rózsaszín álomvilágban él és 1-2 éve vannak együtt, szerelmes, nincsenek gyerekeik, talán meg sem érti.

Mi 11 éve vagyunk együtt, 20 éves korunk óta. Már nem az a lángoló szerelem, nehéz a mindennapi taposómalom nyűgjeit nem egymáson levezetni, amiben persze nagy szerepet játszik a korábban is emlegetett pénztelenség.


Viszont hidd el, ha a párod alapvetően normális pasi, meg kell becsülni. Bárki mással is eljutnál erre a pontra egy idő után, törvényszerű. Egy életen át nem lehet lángolni és kis pillangókat érezni a gyomorban. Szerintem fontosabb, hogy együtt hogy kezeli a pár a kicsit kiüresedett helyzetet, mint hogy valami nem tetszik és lehúzzuk a rolót.


A párkapcsolat ugyanolyan, mint egy növény: megkapod, gyönyörűen virágzik, minden nap örömmel nézegeted, de ha nem gondozod, ápolod folyamatosan, el fog pusztulni, akármilyen szépen is indult. Az ápolgatás persze időigényes dolog, de hosszú távon megéri. A kommunikáció és az érzelmi odafigyelés nem kerül pénzbe! 1-1 estére meg lehet olcsó, gyerekmentes programot szervezni, ha ez nektek tényleg fontos!


Kívánom, hogy meg tudjátok oldani!

2011. okt. 13. 09:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/22 A kérdező kommentje:

hajnali 4 kor kel minden nap, nem tudunk sokáig fennmaradni, nincs egy óránk egymásra naponta.

Szerinted mivel használom ki? Gyerekekkel és házimunkával nem kell foglalkozni, "csak" azzal, hogy dolgozzon.

2011. okt. 13. 10:55
 8/22 anonim ***** válasza:
100%
Ami veletek történik az teljesen normális. Ha nem töltetek el időt együtt akkor ellaposodik minden kapcsolat. A szüleim épp így jártak anno. Csak éltek egymás mellett aztán jöttek a gondok. Nekem kettő picit gyerekem van, nem szégyen segítséget kérni mert kell. Minden nő így érez mint te aki nem tör ki ebből néha. Megkeseredik. Adjatok magatoknak időt együtt.
2011. okt. 13. 10:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/22 A kérdező kommentje:
Lehet, hogy ez a gond, a taposómalom. Igen, ő rendes ember, miért vágnám a képébe, hogy bocs, kihűltek az érzelmek? Ami kellene, az együtt töltött idő, az nincs. Emiatt már cirkuszoltam, de mivel nincs aki vigyázzon egy éjszakát sem a gyerekekre, ez kilőve. Szóval már nem akarom. Úgysem lehet.
2011. okt. 13. 10:58
 10/22 anonim ***** válasza:
50%

Ne így állj hozzá! Nem azt nézed, hogy lehetne, hanem a "hogy nem lehet"-et keresed. Megértem a reménytelenséged, de más nem fog helyetted megoldást keresni. Ha heti 1x 1 órát tudtok kettesben együtt tölteni, már az is több, mint a semmi. De szerintem nem is az idő az elsődleges gond, hanem a negatív hozzáállás. Mindketten hiányérzettel küszködtök belül, mélyen magatokban; vszínű ő is azt éli át titokban, amit te. Nem beszéltek róla, nem kértek odafigyelést a másiktól. Valamiért együtt vagytok, egymásba szerettetek. Alapból ugyanazok az emberek vagytok, akik egyszer szerették egymást, még ha meg is változtak a körülmények.

Először a fejedben tegyél rendet, döntsd el, hogyan tovább, és AKTÍVAN képviseld is azt, tegyél az érdekében.

Benne ragadhatsz a jelenlegi állapotban, de akkor ne panaszkodj a langyos pocsolya-életre, mert meg sem próbáltál változtatni. Próbálkozni nem egyszer, nem kétszer kell, ha fontos valami.


Bocs, ha kemény voltam, de néha az kell az embernek, hogy felrázzák, ami sokszor nem arról szól, amit hallani szeretne :(

2011. okt. 13. 11:08
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!