Ez mért van? NEM BÍROM! SOS!

szard le

az én legjobb barátnőm is elpicsult,most volt a Mihály napi és még csak egy rohadt üzenetet sem bírt küldeni hogy megyünk-e vagy most mivan?!....

nem kell vele foglalkozni

13l

Nézd szerintem Te attól nem lettél értéktelenebb ember, hogy Már nem a barátnőd. Sőt inkább Ő nem érdemli meg a Te barátságodat.

Nekem is ment tönkre 12 éves barátság amiben sülve főve együtt voltunk, szintén amiatt, hogy a barátnőm elkezdett más értékrendeket képviselni. Viszont azóta a sors elém sodorta a mostani barátnőmet akit imádok.:)

Ne törödj vele miket írkálnak, mert ha látja rajtad, hogy Téged ez bánt akkor nyeregben van. Tudom nagyon nehéz, de ne lássa rajtad, hogy ez az egész bánt téged. Érezze magát Ő rosszul és ne Te.

Ofőm mondását hadd osszam meg veled, nyugodtan közöld velük:

"B*zdmeg, B*SSZÁTOK MEG!"

/igaz, hogy oszt.kir.-en mondta, részegen, de attól még egészen használható mondat:D/

Én szívesen beszélgetnék veled,mert DETTÓ ilyen vagyok.És vannak történeteim is:/

Amúgy ne foglalkozz vele:)

utolsó előtti vááááh xDDD (H)

örülnék ha nekem is ilyen tanárom lenne :')

13l voltam :D

Nem jelentéktelen ember vagy, de talán nem véletlen, hogy ennyit számítasz mások szemében.

"Kiabáltunk egymással."

Itt kezdődik a dolog... soha a büdös életben nemhogy nem kiabáltam egyetlen barátommal sem, de még össze sem vesztem velük. Pedig én is voltam tini, engem is megbántottak, én is utáltam magam - de basszus, holt itt a tisztelet, ami egyébként a barátságok alapja is?

Mindig tartottam magam annyira értelmes embernek, hogy a problémáimat veszekedés nélkül is meg tudtam oldani. Ha valami baj volt, normálisan megbeszéltem az illetővel. Ha a másik nem volt hajlandó változtatni vagy legalább hajlandóságot mutatni arra, hogy érdekel, mit mondok neki, akkor egész egyszerűen felszámoltam a barátságunkat. Nem sértődtem meg, nem veszekedtem, csak a továbbiakban nem kerestem a társaságát.

És tessék: fantasztikus barátaim vannak, akik évek óta mellettem állnak. Pedig hidd el, én is a visszahúzódó típus voltam/vagyok, nem az a "csoport hangja".

A gond akkor van, amikor te nem is akarsz megpróbálni megnyílni mások felé (márpedig ez nélkülözhetetlen a szociális élethez), és ezért mások tetteit és viselkedésmódját ítéled meg rossznak. Soraidból ítélve alig lehetsz több 14-15 évesnél, márpedig épp erre a korra jellemző, hogy folyton váltogatják a barátaikat, kavarják a kakit ésatöbbi... mégis lehet igaz barátokat találni, és ki lehet jönni a többiekkel. Csak ehhez az kell, hogy tiszteld a személyiségüket, és próbáld fejleszteni a sajátodat.

17.41!

Ez a mondat a Fedőneve: Donnie Brasco-ban volt! :D "Nem lehet minket sz@rral megetetni! Ránk kenni se lehet!" :D