Van olyan, hogy az anyuka nem tudja elfogadni, hogy az imádott fiának gyereke született?

Fogalmam sincs miért lepődtök még meg Fromoz válaszain :D

A kérdezőnél lehet a pont. Ameddig csak élettársak voltak, addig bármikor visszamehetett volna, de most már külön családot alapított, nem az anyja az első, hanem a fia.

Nem rossz ettől a nagymama, csak szerintem rettentő nehezen dolgozza fel, de majd belenyugszik és imádni fogja, hiszen a fia saját gyereke :)

Nálunk anyósom olyan, mintha az unokánál akarná folytatni, amit a fiánál abbahagyott.

Nekem elé fura, de az egész családja úgy viselkedik, mintha közöm nem lenne a saját gyerekemhez. Egy darab, általuk készített fényképen sem vagyok rajta, mindig valaki más fogja a babát, a férjem, az anyós, az unokatesók...anyós a jelenlétemben is úgy pátyolgatja meg próbálja rendezni a fiamat, mintha én a világon sem lennék. Ha valamit akar a gyerekkel kapcsolatban, sosem tőlem kérdez, hanem a férjemtől.

Néha már-már undorító is, mert ahogy maga köré gyűjti a fiát meg az unokáját... én elhiszem, hogy az milyen klassz, de nem az ő gyerekük, hanem az enyém meg a fiáé.

Én ezen azért bukok ki, mert mindenhol azt szajkózzák, hogy a pasival a családját is választjuk. Jó, akkor én elfogadom őket. De ők meg úgy viselkednek, mintha a gyerekem csak és kizárólag az ő vérük lenne, és velem, az anyjával nem is kell foglalkozniuk. Nekik miért nem kell elfogadniuk engem?

Most itt teljesen mindegy mikor milyen végzettséget szerzett a kérdező, nem ez a fő probléma.....!!!

Ha teljesen normális, házias, gondoskodó nő, akkor nem tudom mi a baja az anyósnak. Vagyis sejtem.

Nagyon sok anyós nem tudja elengedni a fiát, nem veszi észre, hogy már nem 10 éves, akit pátyolgatni, irányítani kell. Valahogy bennük az a szerep maradt meg, hogy ő az én kicsi fiam, aki azt csinál, amit én mondok.

S ezután jön egy lány, akibe nem tud rosszat találni, s akkor elkezd irigykedni, féltékeny lenni, mivel azt érzi átvette más az ő szerepét.

Holott ez teljesen normális. Egy felnőtt ember nem élhet az anyja szoknyája alatt.

Jobbik esetben a férfi rájön, s ki tud ebből a túlzott anyai kötelékből törni.Túlzott anyai köteléken azt értem, amikor az anyuka szava a szent és sérthetetlen, s még azt is ő akarja megmondani, hogy a fia milyen ruhát vegyen magának felnőtt létére (csak az az elfogadható, ami az anyukának is tetszik).

Visszakanyarodva a témához: a férfi belátja, hogy nem az anyja már az első, hanem a felesége, s a gyermeke.

Ezt közli az anyukájával is. Persze tartani kell a kapcsolatot, szeresse , tisztelje őt.....csak a fontossági sorrend egy bizonyos kor felett megváltozik.

Van olyan anyós aki ezt elfogadja, van aki kevésbé.

Ilyen esetben a fiának kell vele elbeszélgetni, hisz ő tud rá hatni.

From Ozzal ne foglalkozz. Jól tetted, h nem kezdtél bele semmi vitába. Egyszerűen csak hagyd, hagy mondja a magáét, ha ott vagytok. Nem kell feltétlenül sűrűn menni hozzá, azt az egy-két alkalmat meg ki lehet bírni. Ha ennyre odavan a fiáért, akkor meg látogassa meg csak ő.

Amúgy azért nincs olyan sok végzetséged. A legmagasabb iskolai végzetséged az érettségi, ami önmagában nem elegendő munka keresésre, csak egy jogosítvány továbbtanulásra. Az irodai végzetség az már valami, arra lehet alapozni. A nyelvvizsga az nem végzettség. Az csak hozzásegít egy oklevél megszerzéséhez v kicsit könnyebb vele munkát találni bizonyos területeken.