Miért nem viszonozza a férfi a kedvességet?

Párom nap mint nap kap tőlem valamilyen kedvességet, figyelmességet, apróságot. Pl egy szelet csoki, fél óra masszírozás, lemosom a 2 kocsiját hétvégén, kimosom a ruháit, kaját csinálok neki. Nem élünk együtt, jövőre terveztük "volna". Viszont már 5 éve együtt vagyunk. El is várja, hogy segítsek neki és figyelmes legyek, de ő szinte semmit nem ad vissza. Egy kivétel: heti 2-3 szor úgy alszunk el hogy magától hozzámbújik.

Én sem kérnék sokat tőle, csak hogy legyen kedvesebb. Ehhez képest az ellenkezőjét kapom. Segítek neki és kritizál, pl ha leejt valamit még azt is rám fogja, hogy miattam esett le és tört össze, mert hogy én észrevehettem volna és arrébb tehettem volna. Munkából haza 15 percet gyalogolok az 50 perces buszocskázás után, mert képtelen arra, hogy elém jöjjön ami neki kocsival 4 perc oda-vissza. Nem is beszélve arról, hogy egy hónapban 40-50 ezret eltankol, de kifizettetné velem a 2 ezer ft-os üzemanyagot, ha mindennap mondanám hogy jöjjön be elém. Kétszer jött elém az utóbbi 2,5 hónapban, de mind a kétszer probléma lett belőle, hogy neki erre nincs ideje, meg hogy ha tudnám milyen sokat fogyaszt a kocsi. Pedig ő szabadúszó, úgy osztja be az idejét ahogy akarja, de mindig ráfogja hogy elfoglalt. De ha jön valamilyen munka, akár csak 1000 ft-ot is keres vele 1.5 óra alatt akkor az fontosabb mindennél. Minden egyes ft-ot meg akar fogni, igaz spórol is, nem költekezik. A családjával is hasonlóan viselkedik. Őket is csak akkor viszi vagy megy értük valahova, ha végszükséglet. Bár úgy vettem észre, hogy a családját azért többször elviszi ahova kell (pl orvos is tőlünk 5 km-re van), de még otthon él. Szerintetek miért ilyen? Legyek vele én is olyan amilyen ő velem? Vagy gyerekes dolog lenne úgy viselkednem ahogy ő teszi? Pedig már kicsit vagyis inkább felér én is visszavettem az adakozásomból, de észre sem vette :( Adjatok valami jó tanácsot légyszives!