Volt szerelmem tegnap azt mondta nekem hogy szerinte azért nem megyek már hozzá mert félek tán attól hogy újra elő törnek a régi emlékek?

? lelki ... mi tud lenni? teher,

majd elviseli - a szerelmi bánat is elmúlik egyszer..

de ebben már te nem tudsz segíteni, az az ő dolga -

már egyedül, hagyd őt.

Jó, hogy kiöntötted a szíved, nyomasztó terhek voltak rajta. Érződik, és jó, hogy a terheidből le tudtál egy kicsit rakni, azzal, hogy elmondtad.

Erre is jó ez az anonim internet.

Annyiban tudunk segíteni, hogy meghallgatunk.

Jó lenne, ha nem ítélkezne feletted itt senki!

Egyértelmű, hogy le kell ezt zárni, ahogy érezted is.

Barátság ebből nem lehet, az ritka, nem ilyen bonyolult helyzetekből adódik, hanem, amikor kihűl a lángoló szerelem - és nem tudnak élénkíteni rajta, de azért szeretik egymást. De ez ritka.

És vígasztalódj: ami megtörtént, megtörtént.

Azon már nem tudsz változtatni. De ne emészd magad.

Fel kell nevelni a gyerekeket,

vidám, derűs otthont adni a családnak, finom ételt készíteni, ruhájukat rendben tartani..

A gyerekre nem kell ilyen sablonokat húzni:

"tiszta apja, tiszta nagyapja stb. "

Ez nem is igaz, és a hajlékony érzékeny kis lélek alkalmazkodik hozzá - és ez ártalmas! Nem a saját törvényei szerint fejődik, hanem valamit belebeszélnek, és ahhoz idomul.

A gyerek egyszeri, megismételhetetlen csoda, mint minden ember, mint itt mi mindannyian a Földön. Úgy nézz a gyerekedre, a férjedre, és magadra is. Nem szabad a múlton rágódni, akkor nem tudsz teljesen a jelneben lenni, pedig az fontos.

Itt és most: ez ő, a csoda. És Te is:csoda vagy.