Az h nem szokott gyakran meghívni vacsizni, és nem hívogat naponta, ugye nem jelenti azt h nem szeret?

A főzés is egy aranyos ötlet! A 2. évfordulónkat már a közös albérletünkben ünnepeltük, de nem volt pénzünk semmiféle programra.

Én készítettem vacsit, fasírtot csináltam, amit szivecske alakúra gyúrtam :)

Nem Nobel-díjas ötlet, de örült neki :)

22/L

Ahogy az előttem szólók is írták más az, ha nincs pénze étteremre, meg más az, ha jócskán megengedhetné magának és tudja, hogy te szeretnél elmenni, mégsem visz el soha.

Az is más, ha nem tud felhívni, mert drága, de attól még beszél veled Skype-on, vagy valahogy máshogy, ingyenesen, vagy egyszerűen csak napokig nem hallasz felőle, pedig fel tudna hívni.

Mi több, mint másfél éve vagyunk együtt. Az elején, mikor összejöttünk még randizni sem nagyon randizgattunk. Nem voltunk étteremben sem, nem kaptam tőle ruhát, szóval semmi ilyet.

DE! Nem vagyok az az anyagias típus, s tudom, hogy szeret. Nem megyünk szinte sehova, mert időhiányban vagyunk (pedig szívesen elmennék vele ide-oda). Évfordulónkra kaptam tőle egy nyakláncot. Valamikor egy szál rózsával vár haza. Valamikor megfőz, itthon rendbe teszi a dolgokat. Ha különtöltjük az estét, felhív. Ez a sok-sok apró dolog fontosabb nekem, minthogy pl.: elvigyen étterembe, még ha meg is tehetné.

Anyagias világban élünk, és sokan elfelejtik értékelni a kis dolgokat.

nekem elég nagyvonalú a párom, külön kérés nélkül elvisz vacsorázni, kirándulni, moziba, nyaralni.

szerencsésnek érzem magam.

természetesen ez kölcsönös. ahol tudom, én is azt nézem, hogy hogyan járhatnék a kedvében, milyen kaját főzzek, mivel tudom felvidítani, ha rossz napja volt, na és persze ami a férfiaknak a legfontosabb: a szexben is igyekszem mindig a legjobb formámat hozni, új dolgokkal feldobni az ágyjeleneteket ;)))