Mi volt a párkapcsolatodban, házasságodban a legnehezebb szakasz? Miért?

Akármi is a probléma, a legfontosabb dolog a párbeszéd. Mindent meg lehet oldani, de néma gyereknek... Az a baj hogy nem írtad milyen jellegű a probléma.

Az enyémben az, hogy még nem volt. Szerintem te még így is jobban jártál, mint én.

Fontos a türelem és a kitartás! Beszélgessetek sokat! Pezsdítsétek fel a kapcsolatotokat! Ha nem vagytok jó anyagi helyzetben, akkor egy gyertyafényes fürdő, vagy egy gyertyafényes otthoni vacsi!

Nehéz szakaszok idején egyiküknek felül kell kerekedni a kicsinyességén. Megbocsátani, amit meg kell, és segíteni a másiknak is továbblépni, akár együtt akár külön. Tartós kapcsolatban, ha egyik fél padlóra kerül, a másik gyűjtsön erőt és emelje fel, aztán ha netán majd ő kerül rossz helyzetbe ott lesz a párja, aki majd felemeli. Szerelmi gondokat csak szeretettel lehet orvosolni, mert a szeretet magasabb szint. 26 éve élek egyazon kapcsolatban, és voltak hullámvölgyek. Annyit megmondhatok, hogy fejlődni csak kapcsolatban lehet. Egyedül nem megy. Na, a legjobbakat nektek, így ismeretlenül is.

Nem voltak még igazán nehéz időszakok, sem hosszan tartó viták. Voltak összezördülések, de soha nem tartottak tovább egy-két óránál maximum.

Nekünk most van nehéz időszakunk. :( Van egy 3,5 éves kislányunk hisztikorszakában. Emiatt szinte minden reggelünk, délutánunk, esténk idegeskedéssel, vitával telik. Az a legnagyobb baj, hogy teljesen másképpen gondolkodunk nevelés terén. Én nagyon nem tartom helyesnek, hogy a férjem inkább megcsinálja, amiért a lányunk hisztizik, csak hogy elhallgasson vagy el tudjunk indulni végre reggel. Én meg a másik véglet vagyok, mert azonnal ugrok minden szarra. Ja és hozzájön az, hogy azért, mert a férjem az engedékenyebb, a lányom most már mindent csak az apjával hajlandó megcsinálni, én nem öltöztethetem, nem moshatom meg a fogát stb. Reggel is azért hisztizett, mert az apjával akart volna óvodába menni, nem velem. De az apja nem tudta elvinni, így végül velem kellett jönnie. Hát nem tesz jót a lelkemnek ez az egész, az biztos. :( Szóval most szar a helyzet, tudom én is, hogy át kellene beszélnünk.