Mi a véleményetek a barátomról? Van okom neheztelni rá?
A közelmúltban a következő történt: Talákoztam a barátaimmal, terveztünk vmi iszogatást, vagy bulit, de időközben (nem ittam aznap alkoholt) elkezdett a gyomrom nagyon fájni, majd hányingerem lett.
A barátom épp a társasághoz tartott, úton volt.
Megbeszéltük, hogy aznap elmegyünk egy buliba(főként ő szeretett volna elmenni) és emiatt a buli miatt mondta le a barátaival való progit, akikkel régen nem találkozott.
Szóval amíg ő úton volt egyre rosszabbul lettem, majd hánytam nem kis mennyiséget, és úgygondoltam jobb, ha nem megyek aznap sehova. Nem mellesleg nem múlt a hányingerem, és minden korty víz után ki akart újra jönni belőlem minden. Na szóval megérkezett a barátom, és jeleztem neki, hogy én megyek inkább, mert nagyon rosszul vagyok. Igazából nem vártam el, h velem jöjjön,de utólag belegondolva szükségem volt rá, nagyon rosszul voltam. Szóval azt mondta, hogy akkor ő sem megy bulizni, mert ugye oda velem ment volna, úgyhogy akkor találkozik a barátaival,akikkel alapból talizott volna.(??)
Én meg hulla sápadtan és kb egész heti adag kaját kihányva elindultam haza a barátnőm barátjával(!) ő is arra lakik amerre én. Nos közben mondta a barátom,h majd csörgessem meg, ha hazaértem.. Útközben minden megállónál le kellett szállnom kb, és hánytam, aztán éjjel is...
Nem csörgettem meg,és az a leghihetetlenebb,h fel sem hívott,h hazaértem -e,vagy jobban vagyok -e!
Anyukám sem örült, h egyedül jöttem haza, mivel tudta,h aznap a barátommal is találkoztam.
Azt nem értem,h eddig nem volt ebből probléma, h ha szükségünk volt a másikra, ott voltunk. De most...számomra érthetetlen, hogy ezt csinálta. Elképzelhetetlen,hogy ha a barátom rosszul van ellenkező esetben elengedjem haza, és,-vagy nélkülem legyen az este, pláne nem tudnám magam jólérezni azokután, hogy olyan állapotban látom azt,aki nekem elvileg a legfontosabb.
Nagyon csalódott vagyok,és nem tudom hogy reagáljam le ezt az egészet.:S
Nem mondtad neki,hogy vigyen haza.
Nem egyedül voltál,a barátoddal mentél.
Mennyivel lett volna jobb,ha ő fogja a homlokod minden hányásnál?
Szerintem nincs ezzel semmi gond.Ha akarsz valamit tőle,akkor mondanod kell.Jobb ezt így megszokni a kapcsolat elején,akkor nem lesznek félreértések és sértődések.
Nem hiszem ,h egy kapcsoaltban mondani kell a másiknak, h vigyen haza. És épp abban a pillanatban nem éreztem szükségét,de aztán átgondoltam és rájöttem ,h ez nem normália. Mármint ha én látnám h rosszul van , nyilván magamtól mondanám,h jöjjön velem haza,vagy hazakísérem.
Aki eljött velem egy darabig az a barátnőm barátja volt, alig ismerem, és nyilván jobb lett volna,ha a barátom van mellettem ilyenkor. Pláne rosszul esett,h azóta nem is keresett,hogy mi van velem. Számomra felfoghatatlan,h ilyen előforduljon egy kapcsolatban, mert úgygondolom lemondásokkal is jár egy kapcs, és én a barátom rosszulléte miatt lemondtam volna a buliról.
Figyelj,ő akkor nem látta mennyire vagy rosszul. Még te se tudtad, hiszen azt gondoltad, hogy elmész egyedül haza.
Honnan tudhatta volna akkor ő?
Később lettél rosszabbul. Ne rajta verdel a port.
Gondolom fiatalok vagytok. Az ember tanulja a viselkedést a kapcsolatokban, és át kell menni ilyeneken, nem feltétlenül tudja mindenki, hogy mi a dolga ilyenkor.
Mivel ez egy tanulás, fontos a visszacsatolás. Lehet ez instruktív, pl. ha megmondtad volna neki, hogy mit tegyen. Vagy büntetéses, ha majd ettől megromlik a kapcsolatotok, akkor ő majd a következő kapcsolatában talán jobban figyel.
A pozitív megerősítés a legjobb, ha jót tesz, akkor meg lehet mondani, hogy mennyire jól esett, hogy figyelmes volt, amikor épp beteg voltál.
Én is tudok pár dolgot, amit rosszul tettem az előző kapcsolatomban, és ha ezen nem is ment tönkre, de sokkal jobb alapokra helyezhette volna a viszonyt. Legközelebb már tudom, hogy mit tegyek, ami meg elmúlt, azon nem lehet már változtatni.
Nem látok okot a nagy neheztelésre, és ő sem viselkedett éppen jól. Szerintem azt megmondhatnád neki, hogy jobban esett volna, ha mégis hazakísér, mert végül sokkal rosszabbul voltál, mint gondoltad, és jobb lett volna, ha ő van ott veled, nem a tudomisénki.
Üdv,
28F
Nézd, egy pasi sosem lesz gondoskodó tyúkanyó, vagy ha magától az, akkor neked nem fog kelleni, mert ez alapból férfiatlan viselkedés :) Úgyhogy meg kell tanulnod neked is, hogy ha valamit szeretnél tőle, akkor azt egyenesen megmondod.
Itt két dolog merül fel.
1. A barátod kocsival volt? mert ha igen, akkor valóban bunkó dolog volt téged buszra ültetni hogy menjél haza, ő meg megy bulizni. Ha ez történt, akkor lapát. De ha ő is gyalog volt, akkor semmivel se lett volna jobb ha ott van melletted. Ha meg neked lelkileg lett volna szükséged rá, akkor azt meg kell neki mondani, hogy légy szíves szeretném ha haza kísérnél mert szarul vagyok annyira hogy egyedül nem mennék haza. De te ezt nem tetted, hanem mondtad hogy ok, te elmész a haverral haza, és pont. Szóval ha ez történt, akkor te fújod fel a dolgot.
2. amiért valóban neheztelsz az az, hogy tegnap óta ezek szerint egyáltalán nem hívott fel hogy mi van veled. Ez tényleg bunkó dolog. Mentsége az lehet, ha annyira berúgott, hogy azóta is alszik :) ezt nem tudom. De egyébként ez önmagában nem válóok, csak finoman emlékeztetheted, hogy illett volna már hívnia hogy mi van veled.
33/N
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!