Ez már fóbiának számít a páromnál?

Van 1-2 (vagy több...) furcsa szokása. Pl. betegesen fél, hogy majd míg távol vagyunk, leég a lakás. Hajat szárítanom csak órákkal indulás előtt lehet, mert ő kiteszi még hűlni a szárítót az erkélyre... A vasalót is. Dohányzik, minden munkanap leviszi az épület előtti kukába a zacsiba csomagolt csikkeket, és ott dobja el, nehogy kigyulladjon az erkélyen lévő hamutálba. Az összes zacskót elhasználta már erre... Hiába mondom, hogy nem fog a több órája elnyomott csikk újra meggyulladni, akkor is csinálja. A gyufát is vízbe mártja és esetleg másnap ki is lehet dobni a kukába...

Van akkor az anyagcserés mániája, hogy úgy mondjam. :) Képes végigaggódni a napot, ha nincs széklete, ha van, akkor az a baja, hogy miért sok van... Fél úgy munkába menni, mert hogy majd ott elkapja a hasmenés, beveszi gyorsan a hasmenés elleni bogyót...

Azt is napjában 5-ször megkérdi, nincs-e "olyan" szaga. Azaz, úgy hiszi, ha elvégzi a dolgát, utána attól bűzlik... ez elvileg onnan ered neki, hogy kisiskolás korában az iskolában bekakilt és csúnyán kinevették a társai.

Így mindez felsorolva talán viccesen hangzik. Többnyire nem is parázok ezen, de valahogy érzem, hogy nem egészen normálisak ezek a dolgok... Szeretem őt, félreértés ne essék és már elfogadtam ezeket a dolgokat. Csak érdekelne, másnak is van hasonló ismerőse. És hogy kezelik ezt?

Egyébként ő férfi, 27 éves.