Család "elvesztése"? Hogyan dolgozzam fel?

Az a helyzet, hogy saját családomra (anyukám, apukám, testvérem) egyáltalán nem számíthatok. Sokszor ellenségesek velem, az életük elcsúszott, és nem is igazán vagyunk család. Testvérem, 22 éves állandóan bulizik, sokat iszik, alig van otthon. Anyám munkanélküli évek óta, teljesen be van fordulva, és sajnos mentálisan zavarodott. Apám állandóan alkoholizál, alig beszélünk.

Most 24 évesen jöttem rá, hogy nincs családom. Elkerültem otthonról más városba. Nem számíthatok rájuk, nem is szeretik, ha hazamegyek. Valósággal ellenkeznek..

Párom családja viszont mindenbe mellettem áll. Szeretnénk majd kisbabát, de nagyon rossz érzés, hogy az én családom sose lesz egy jó példa a gyerekemnek. Arról nem is beszélve, hogy szeretetet, törődést, kedvességet én már nem is kapok, nemhogy a gyerek..

Hogyan dolgozzam fel ezt a sok negatívumot? Szakadjak el teljesen a családomtól? Minél közelebb vagyok hozzájuk, annál szomorúbb vagyok, látni hogy kisiklott az életük.. és én már tényleg mindent megpróbáltam, de nem tudok hatni rájuk. főleg ennyi kilométerről..