Hogyan élnéd meg, ha a saját anyukádnak nem hiányoznál?
21 vagyok, lány. anyám korán szült és persze bennem látta a sikertelen életének az okát(nem lett orvos) és azt kell mondjam állatként nevelt fel, gyűlöltem a gyerekkorom minden napját. mégis szerettem, hiszen az anyám. neveltem az öcséimet, gondoskodtam róla is, amikor depressziós volt vagy éppen elhagyta az aktuális pasija és apa még nem költözött haza(ha jött valaki apa ment, aztán apa jött vissza miattunk, 20 éven át). mikor egyetemre kerültem ők elváltak, elköltözött velem, új pasi, minden. persze a pasas közöttünk ásta az árkot anyám pénzéért, elég sok sikerrel. kidobott, nem vagyok a lánya, stb, minden volt, míg végül őt is ki nem rakták(anyám minden eszközzel magához akart láncolni). szóval 20 éve vagyok az első, akibe belerúg, akit fenyeget, terrorizál lelkileg. most nekem akadt gondom, a segítség részéről lelki terror meg nyugtatók volt, nesze, vedd be(holott majd belepusztultam amúgyis abba, ami történt). állandóan hazudozott rólam, letagadta amit tett vagy mondott és nem bírtam tovább, csúnyán összevesztünk.
most elköltözök a lakásából(nem lakunk együtt, csak az övé). mindenkit felbújtogatott ellenem a családban, persze már nem hisznek neki.
az utolsó mondata az volt:nem vagy a lányom többé. az öcsémnek azt mondta, hogy neki már nincs lánya.
kénytelen voltam felállni és nem hagyni, hogy terrorizáljon, de mégis hiányzik, hiszen az anyám. soha nem mondta, hogy szeret vagy hiányzok neki, most meg a lánya sem vagyok.
talán az fáj a legjobban, hogy az erőszakos természeténél és dacnál nem erősebb az, hogy a lánya vagyok. hogy ennyivel el tudja intézni.
válasza:10,57-es vagyok
Persze, hogy fáj. Bárkinek fájna. Sírj, sírj, amennyit csak bírsz, sírd ki magadból a fájdalmat. De sajnos ennél többet nem nagyon tehetsz. Add értésére, hogy sajnálod, hogy így alakult, amikor szüksége lesz rád, téged mindig megtalál és segíteni fogsz neki, amiben tudsz.
De ezek után ne keresd, ne menj a közelébe!
Ha nagyon üresnek érzed az életedet nélküle, ha úgy érzed, sok üresség maradt a lelkedben az ő hiánya miatt, keress magadnak egy pótmamát, egy pótnagyit, keress valakit, akire a benned levő szeretetet öntheted, és aki a te szereteted, gondoskodásod hálával és szintén szeretettel viszonozza.
Valaki itt írta, hogy a jövőbeni boldogságodat a jelenlegi családodban találod meg, nem a múltbeliben!!
Ma kell azért cselekednek, hogy holnap boldog lehess!!
válasza:Ne okold magad emiatt. Szerintem nem ezért nem lett orvos...
Sokan csinálják gyerek mellett az egyetemet. Én nem bírnám, de volt osztálytársam a másoédves orvostanhallgatóként szült. Meg ha ilyen, akkor nem hinném, hogy bírta volna idegekkel az egyetemet.
Te tanulsz még?
Én hasonló helyzetben vagyok, csak apai részről. Azt tudom tanácsolni, hogy próbáld meg nélküle. Idővel jobb lesz. Más ezen nem hiszem, hogy segít.
23 /L
válasza:Persze, hogy fáj, nagyon fáj. :(
Én csak azt mondom, hogy könnyebb elviselni, ha meglátod benne azt, hogy ő csak egy ember a sok közül, és nem "Az Anya". Hanem csak valaki, aki biológiailag megszült, és sajnos nem kedvelt meg téged emiatt. Nekem éppen az anyám tanította egész gyerekkoromban, hogy ne fussak olyan szekér után, ami nem vesz fel. Érdekes volt szembesülni vele, hogy felnőttként rájöttem, hogy ő az én szekerem, és ideje megállni, mert vannak emberek, akik szeretnek engem, és jobban megérdemlik az időmet és a figyelmemet. A ő szekere viszont nem vesz fel, akármit is teszek.
Nagyon sajnálom. Szerintem ez egy út, amin végig kell menni, és a végén jó lesz. Néhány éve még én is éppen ezt gondoltam és írtam, amit te, de aztán idővel egyre jobb lett, és ma már inkább csak sajnálom őt. Még meg is kedveltem, és így, hogy tulajdonképpen kívülről tekintek rá, olyan nekem, mint egy bogaras, furcsa idősödő rokon, akivel meg vagyok áldva rendesen, de már nincs érzelmi függés köztünk. Neked is jobb lesz, hidd el.
válasza: válasza: válasza:Kac-kac!
A mamának esze ágában sem volt orvosnak tanulni, belegondolt, megijedt a felelősségtől és az esetleges kudarctól. Ezért inkább úgy gondolta, "ha már útban a baba, inkább megszülöm, ez lesz a kifogás, miért nem megyek el az orvosira". Addig-addig hajtogatta, hogy ma már ő is elhiszi ezt.
A baj csak ott van, hogy ezt ma már ő is elhiszi, és ezzel pont saját gyermeke életét tette tönkre.
Persze, kedves kérdező, ha tudsz, nevess, akkor én is nevetek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!