A szülők, miért nem állítják le a gyereket? Miért kezelhetetlen némelyik?
Most éppen az iskolai kínzásokra gondolok.
Én pont az a gyerek voltam,aki állandóan megkeserítettem valaki életét...Akkor nem fogtam fel,milyen károkat okozok bennük-most már igen,de azt hiszem a bocsánat kérésen kívül sokat nem tehetek.=(
Hiába volt napi szinten beírásom,intőm,rovóm-semmi.Verekedtem,vertem,vertek,bosszút álltam,kicsesztem valakivel..DE jól tanultam,nagyon is!
Hiába mondtak bármit otthon,nem volt hatásos.Miért nem tudtak jobban befolyásolni,hogy szálljak le róluk?
Most egyetemre járok,nem bántok senkit,jól tanulgatok továbbra is.És csak most értettem meg,hogy miket tettem.
Belőlem az agressziót az váltotta ki,hogy elsőben alacsony voltam és nyámnyíla-mindig engem bántottak.Aztán beiratkoztam nyáron karatéra,eljártam úszni.Visszajöttem és bosszú állásokkal kezdtem az évemet.Azóta én szálltam rá mindenkire,de tényleg mindenkit én szekáltam.Erősebbeket,gyengébbeket..Eh..
Mit csináljak majd a saját gyerekemmel,hogy ne legyen olyan mint én?
20l
Kedves Kérdező!
Az én fiam is olyan volt az általános iskolában, akit mindenki (legalábbis az erősebb fiúk) ütött-vert-rúgott...
Ő volt a legkisebb az osztályban, ez már pont elég ahhoz, hogy a nála nagyobbak rajta mutassák meg az erejüket!
Gyakran úgy verték meg, hogy ketten lefogták, a harmadik meg gyomron öklözte, addig verték, míg a földre került és sírt... :-((
Teljesen tehetetlenek voltunk, mert hiába szóltunk a tanárnak, utána csak még jobban megverték a fiam, vagy ha ő ment panaszra a tanárhoz (ő nem akart visszaütni, mert nem akart emiatt intőt), akkor az volt a tanár válasza : "biztosan megérdemelted, azért vertek meg!"...
Mi is szerettük volna önvédelmi sportra beíratni a fiam, de ő tiltakozott és erre nem volt hajlandó!!!...
Magam is teljesen értetlenül néztem, hogy a fiam, akit az osztálytársai kegyetlenül megvertek minden szünetben, ugyanazoknak a fiúknak csokit visz be (nem azért, hogy EZÉRT hagyják békén, hanem mert önzetlenül szerette őket!), soha nem gondolt rájuk mérgesen, semmiféle bosszú nem volt benne, mintha a legjobb barátai lennének!...
Elismerem, hogy én erre nem lettem volna képes, bennem is kifejlődött volna a bosszúvágy, harag, és tuti szóba sem álltam volna velük többé!...
Nos, az idő a fiamat igazolta : azóta a fiam 20 éves lett, már nem a legkisebb az osztályban és mindenki szereti!... :-D
Akik annak idején naponta megverték, azokkal találkozáskor kedvesen elbeszélget és azok a mai napig szégyellik magukat!...
Tudod, amikor az én kisfiam volt kicsi és mindenki ütötte-verte az osztályban, akkor én is arra gondoltam, hogy úgy védhetném meg ettől a legjobban, ha én is agresszióra biztatom vagy megtanítom verekedni, hogy meg tudja védeni magát...
Igaz, hogy mindez eléggé ellenkezett azzal a nevelésemmel, hogy szeretjük egymást és jók vagyunk, mert ennél nincs nagyobb kincs!...
Végülis a fiam a SZERETETET és a JÓSÁGOT választotta (vagy lehet nem is választotta, hanem nem is tudott másképp viselkedni?)az agresszió és az erőszak minden formáját mereven elutasítja...
Mi így neveltük a gyerekeinket :
- senki nem rosszabb és senki nem különb a másiknál!...
- senkinek nincs joga megütni a másik embert!...
- mindig azt kapom vissza a másik embertől, amit én adok : ha rámosolygok, akkor mosolyt fogok visszakapni!... Ha segítek a másik emberen, akkor rajtam is fog valaki segíteni, ha én leszek bajban!...
- nem az számít, kinek milyen a bőre színe, vallása, fajtája, hanem hogy milyen ember!...
- a bosszú csak bosszút szül, soha nem vet véget a háborúskodásnak!... Nem ősemberek vagyunk az erdőben, akik bunkósbottal elintézik, ha valaki nem tetszik nekik : a vitákat értelmes beszélgetéssel is meg lehet oldani!...
Javaslom, hogy sok-sok SZERETETET (ölelést és jó szót) adj a gyerekeidnek, fejleszd ki az érzelmi világukat, tudják kimutatni és kimondani az érzelmeiket!...
Kicsi koruktól szoktasd rá őket, hogy próbálják beleélni magukat a másik fél bőrébe (ő mit tenne a másik helyében, vagy ő mit érezne hasonló helyzetben)...
Talán az én fiam is ezért lett ILYEN, amilyen : 20 éves korára egy nagyon szerethető, sok-sok baráttal rendelkező fiú, akinek ismeretlen fogalom a "bosszú", és szégyenkeznie sem kell bármi miatt... :-)
Tudom,hogy visszajárt amit adtunk.
Most nem szeretném fényesíteni magam,mert volt és van is jó oldalam:soha semmilyen segítségkérésre nem mondtam nemet és 12 éves korom óta önkéntes vagyok egy budapesti gyerek onkológiai osztályon-játszom a gyerekekkel,segítek nekik ilyenek.Nyaranként a Budapesti Állatkertben önkénteskedtem van is örökbefogadottam.
DE a suliban iszonyat nagy agresszor voltam.Ha egyszer valaki csúnyán nézett rám vagy beszólt vagy megalázott bármilyen módon is évekig bánhatta a dolgot.Azért nem rúgtak ki a suliból,mert megnyertem az összes létező matekversenyt amire elmentem.Nem tudom mi vezényelt,otthon sem voltam túl jó gyerek,de szófogadó és segítőkész voltam,viszont bunkó is nagyon sokszor.
Huhh,hát írtam már egy listát 57 névvel,akiktől illene bocsánatot kérnem.
Szerintem a személyes találkozást választom.
jah igen én nem csak a gyengébbeknek szólogattam be,hanem midnenkinek,ezért voltam sokszor én verve:D
Jah viszont gimiben első 2 évben egy rossz kerületi gimibe kerültem be,sok sok cigány közé(MERT NEM VETTEK FEL FAZEKASBA MEG APÁCZAIBA)azért mert nyelvtan felvételin nem mentem át,ahhoz hogy REÁL osztályba járhassak -.-)
na ott meg,rámszálltak szépen mert én nem voltam cigány és a mentalitásom is eltért,azt viszont besz opták,hogy addigra 5 év krav maga és 4 év karate állt mögöttem!(3-4 évig párhuzamosan is csináltam).
Hiába tudtak boxolni,nem segített rajtuk.
Viszont: most menjek be a putri nyóc kerbe és keressem meg azokat,akik mostanság striciként üzemelnek?(faces adatlapjuk szerint).Mert ott ontottam a legtöbb vért,a gimiben.
Hát mióta egyetemre járok,minden olyan nyugis.Senki nem bánt,senkit nem bántok.
Eszembe jutottak a régi idők,hogy milyen is volt gimiben..Mindez a taj kártyámról.Mert volt egy esett 9.ben hogy egy srác(cigány) állandóan szexuális beszólásokkal cseszegetett,aztán egyszer nem bírtam és mondtam neki hogy csessze meg.De féltem bántani vagy bármi,mert ő már bukott 2szer így idősebb meg mindig sokan voltak és olyankor nagy volt a pofája.Aztán egy szép napon mentem be,megint jött ő megfogta a mellem a falhoz szorított-én meg válasz képen eltörtem a csuklóját.Ezzel elnindult a gimis "háború",napi verekedések állandó alázások,2 táborra oszlott a suli cigányok és én általam vezérelt állandó sérelmezett gyerekek tábora..
Jó volt az úgy,de visszagondoltam az összes szerencsétlen általános iskolás és gimis cigány gyerekre,akik nem szóltak be nem voltak gonoszak mégis elvertem őket,ahoányszor elém kerültek.Csak úgy.
Aztán 11-12ben másik gimibe jártam,ott jobb voltam,de ott se tökéletes.
Végül valamelyik nap jött a taj kártya,ránéztem eszembe jutottak azok akiket kórházba küldtem-mert igen kihasználtam az összes technikát amit sikerült elsajátítanom.
Aztán találkoztam egy sráccal-Karcsival,aki amikor meglátott átrohant az út másik oldalára.Ő volt az egyik,akit azért vertem mert szimplán cigány volt.IGEN nem vagyok jobb náluk.Tudom.De az a tudat,hogy egyesek még mindig félnek tőlem,nem jó:(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!