Most mit tegyek? Hogy verjem ki a fejemből ezt az egészet?
Hamarosan férjhez megyek ahhoz az emberhez, akivel elképzeltem az életemet és akivel családot tervezek. Folyik az esküvőszervezés, néha már az agyamra megy a sok feladat, de főleg anyósom belekotyogása és fontoskodása. De ezen is túllépek, mert a békesség kedvéért ráhagyom, hagy örüljön. Persze ez idegileg felőröl, és néha a hátam közepére sem kívánom az egészet.
A lényeg: egy konferencián találkoztam valakivel. Olyan érzés volt meglátni, mintha villám csapott volna belém. Szörnyen érzem magam az érzés miatt, hiszen nekem ilyet már nem szabadna éreznem. Lelkiismeret-furdalásom van, hiszen itt a vőlegényem, akit imádok, és itt az idegen, aki pedig folyton beférkőzik a gondolataimba. Sosem voltam olyan lány, aki kitekinget egy kapcsolatból, most mégis olyan érzésem van, mintha megcsalnám a párom azzal, hogy ilyen heves érzéseket váltott ki belőlem egy vadidegen férfi. Mit tegyek? Várjak, hátha elmúlik, és kerüljem az illetőt nagy ívben? Reméljem, hogy csak egy hirtelen fellángolás, ami hamarosan elmúlik? Vagy derítsem ki mi van a dolog mögött amíg nem késő?
válasza:Szia :)
Na én aztán tudom, hogy miről beszélsz. Mikor először megláttam, levert a víz, azt se tudtam fiú vagyok e vagy lány, egy metal koncerten találkoztunk, és nekem esküszöm azon az estén órák estek ki. Én is tudtam, hogy nem szabad ilyet érezni, de ilyen nincs, hogy megparancsolod magad, nincs és nincs. Akármit feláldoztam volna azért az egyetlen pillanatért. Őrlődtem heteket hónapokat, aztán léptem, irtózatos botrány, sértődés, harag és könnyek között. De nekem is csak ez az egy életem van, és ha maradok három életet tettem volna tönkre. Így csak egyet ::( vagyis remélem, hogy azt sem végérvényesen(Én nem bíztatlak téged arra, hogy mindent rúgj fel, mert tényleg kétesélyes, és lehet, hogy csak egy fellángolás ez neked. ÉN hónapokat húztam, és tudtam, hogy nem tudok élni a zöld szeme, meg a derékig érő haja nélkül:) Ennek már néhány éve, azóta is azt mondom életem legjobb döntése volt.
válasza: válasza:Inkább azt derítsd ki, mit érzel a vőlegényed felé. Mit szólnál, ha gyorsan elutaznátok pár napra együtt valahova, és kizárnátok a hétköznapok, meg esküvőszervezés minden gondját?
Ha így sem sikerül "lenyugodnod", ráadásul kolléga lesz az idegen, akkor inkább mondd le az esküvőt. :(
válasza:Majd azert figyeld magadat! Mennyire gondolsz a pasira napkozben, reggel szepitkezel-e tobbet, csak mert talalkozni fogsz vele a munkahelyeden...stb. mert ha ilyen dolgok lesznek, akkor szerintem meg ne menjel ferjhez.
Ok. hogy az ember mindig tetszeni akar a ffi-aknak, es imadja minden no ha megnezik, bokolnak neki, de te megiscsak most keszulsz az eletedet osszekotni valakivel, es egy eskuvo nem gyerekjatek mar.
Addig, amig "csak" egyutt elsz valakivel teljesen mas a dolog. Most a jogi oldalara gondolok persze.
Szoval gondold meg jol, hogy tenyleg ferjhez kell-e menned most, vagy jobb lenne azert meg egy kicsit elni!
válasza: válasza:nekem egy közel 11 éves kapcsolatom ment gallyra, egy ilyen fellángolás miatt. bár nálunk nem került szóba a házasság, de az tuti, hogy már nem szerettem annyira a párom, mert akkor más nem lett volna rám ilyen hatással az tuti.
viszont az a fellángolás ahogy jött, úgy el is ment, de mégsem bánom, hogy szétment az a kapcsolatom, mert legalább tudom, hogy az nem lett volna őszinte. és előbb-utóbb jött volna valaki más.
pedig amúgy én is szerettem a párom, de már azt az érzést nem váltotta ki belőlem sajna, amit kellett volna.
akárhogy döntesz, először magaddal legyél tisztában ülj le, és őszintén (de tényleg) gondolkodj el a helyzeten.
Annak a válaszolónak üzenem, akinek a szavaiból azt éreztem,hogy ez felháborító: minden bizonnyal sosem volt még ilyen helyzetben, és kívánom,hogy ne is legyen soha. Akkor tudná meg csak igazán, hogy milyen gyötrődést tud okozni ez az érzés. Én sem hittem volna, hogy ez pont velem történik meg. Furcsa dolgokat produkál az élet.
Hál istennek nem személyes munkakapcsolatban leszünk az illetővel, hanem csak alkalmankénti telefonálás zajlik majd, egy-két hasonló személyes találkozás lesz még, mint a mostani. Szóval a helyzet nekem kedvez, már ami a felejtést illeti. Egyszerűen csak felkavart, és senkinek sem mertem elmondani, így névtelenül sokkal könnyebb. Köszönöm annak, aki vette a fáradtságot, és elmondta a véleményét. Hozzáteszem: nem pontoztam senkit sem, ráadásul nekem mindegyik válasz valamilyen szinten hasznosnak bizonyult.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!