Valaki még így gondolja mint én?
Ez nem is konkrétan családi kapcsolatok, hanem inkább emberi kapcsolatok témakör.
Szóval van mondjuk Sára, aki egy olyan lány mint én: azt adja másoknak, amit ő elvár másoktól irányába. Mindig mosolyog, bárkivel bármilyen kapcsolatba kerül.
A legtöbb ember viszont abszolút nem viszonozza ezt a fajta kedvességet. Sőt!
Pedig aztán Sárának is lenne oka mogorvának és durcásnak lenni (konkrétan épp most hagyta ott az apja az egész családot szó nélkül). Szóval ő is lehetne szomorú, meg dühös az egész világra, de nem az, mert a szegény kasszásnéni nem tehet róla, és éppen ezért nem is érdemli meg, hogy Sára gorombán viselkedjen vele.
Ezek után viszont mindenki azt mondja Sárára, hogy csak egy megjátszós rib@nc, hogy biztos sosem szerette az apját, ha ilyen könnyen mosolyog, mikor elvileg szomorúnak kéne lennie. Holott ő csak mások "jó kevét" tartja előbbre, a saját problémái miatt nem akarja elrontani mások napját azzal, hogy pl. beszól valami bunkót.
Én ezt várnám el az emberektől irányomba, de sajnos nagyon kevésszer találkozom hasonló gondolkodású emberekkel. Vagy ha nem is mosolyog, mert teszem azt, épp most tudta meg, hogy halálos beteg, akkor legalább ne rajtam vezesse le azzal, hogy fellök a buszon, vagy beszól valamit.
És itt most idegenekről beszélek, nem barátokról, mert velük persze, hogy okés megbeszélni gondokat, bajokat.
válasza:
válasza: válasza:Én is ezt gondolom, mosolyogni kell, különben beleőrül az ember a problémákba.
Viszont az, hogy a savanyú emberek mit gondolnak erről, az nem kell, hogy érdekeljen. Élje mindenki az életét ahogy jónak látja.
Hát, én 21 vagyok, úgyhogy ha esetleg suli kortársakra gondolsz, akkor nem. Meg nem is csak kortársaimra gondolok. Lehet, hogy csak én fogom ki mindig az ilyen típusú embert, de én relative sokkal találkozom a hétköznapokban.
Te szerencsés lehetsz :)
(ez nem panaszkodás volt, azért van bőven olyan is, aki viszonozza a kedvességet).
válasza:Szia!
Én is ilyen vagyok,hisz egy mosoly nem kerül semmibe.A legtöbbször ugye az ember a bolti eladókkal kerül ilyen helyzetbe szerintem.Bármilyen bolt(abc,jegypénztár,bármi).10ből 9x goromba és bunkó a pénztáros...Elég ha csak úgy köszön,én már érzem rajta.Pláne,amikor szinte úgy csapja le a visszajárót,mintha azt gondolná"nesze b*zdmeg!".Én pedig ennek ellenére kedvesen köszönök,direkt vidám hangsúllyal,illően...
Nem tudom melyik a nagyobb energiapazarlás,ha pl nekem is rossz napom van,és attól függetlenül magamra erőltetem a jókedvet,kedvességet másokkal szemben,vagy pedig az,ha rossz kedvvel felveszek egy bunkó stílust-ezen meg nem kell erőlködni....Hát jó kérdés :)
válasza:Igen, van más is, aki így gondolkodik, mint te! Én is ilyen vagyok, alapból mosolygok az emberekre. Persze ne arra gondolj, hogy úgy, mint aki nem normális.
Azt nem szeretem én sem, pl megyek reggel a kenyérboltba, s ott savanyúak az eladók, köszönni sem mindig tudnak. Mert igen, lehet rossz napja az embernek, de, hogy mindig? S ezt máson vezessem le? Ezt én nagyon nem szeretem. A mi kis községünkben azt tapasztalom, hogy ilyen savanyúak az emberek általában. Persze nem mindenki, de a legtöbbjük igen.
Közel 10 éve itt élünk, de nem igazán érzem azt, hogy beilleszkedtünk.
Szerintem egy reggeli mosoly pl a boltban, megalapozhatja egy embernek a napját. Ha mogorván kelt is fel az ember, ha ott mosolyognak rád, akkor nagyobb eséllyel lesz jó napod. Másképp indul a nap.
Így utólag még annyit, hogy én általában nem foglalkozom az ilyen emberekkel. Nekem nem tudják elvenni a kedvem az élettől. :)
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!