Házasságotok megromlásakor milyen jelek utaltak rá, hogy már menthetetlen a dolog?
Figyelt kérdés
Kérem a kedves válaszolókat, hogy ne írjanak azok, akiknek jó a kapcsolatuk, mert nekem is jó volt és akkor én is osztottam a jó tanácsokat, ha valaki bajban volt. Ezzel tehát nem segítenek most, köszi! Arra gondolok inkább, hogy ha valaki éppen benne van vagy volt, mik történtek illetve maradtak el a kapcsolat egyre rosszabbodása útján. Mi lett a vége, válás vagy kompromisszumos együttélés és miért. Hangsúlyozom, hogy én nem akarok elválni semmi esetre sem (ha már egyszer voltam olyan hülye, hogy férjhez mentem, viseljem a következményeit), de azért érdekelne, hogy én túlságosan sokat tűrök-e, kinél mik voltak? Bocs, lehet, hogy nem tudtam elég jól megfogalmazni, de még eddig nem mondtam ki ezt és elég nehéz volt még leírni is.2011. szept. 14. 18:09
11/15 anonim válasza:
Az hogy mik a tünetei ha már menthetetlen egy házasság, nem lehet megmondani. Minden embernek más a tűréshatár, vagy más-más dolgok elviselhetetlenek. Van sima elhidegülés, vagy csalódás miatti kiábrándulás, vagy rossz bánásmód (bár ez lehet következménye az előző kettőnek).
Nálatok miért lett ilyen rossz a kapcsolat, hogy épp csak köszönőviszonyban vagytok?
12/15 anonim válasza:
Szerintem egy idő után már te sem akarod menteni a párkapcsolatot, legfeljebb a házasságot (gyerekeknek család kell, házat/lakást nem lehet eladni, gyerekekkel való feladatok megosztása, stb), ekkor nagy eséllyel vége (már el sem tudod képzelni, hogy hozzá bújj, neadjisten lefeküdjél vele) Nálam ez kb 2 év válsághelyzet után jött el, az ok megcsalások, lesz@rás (engem és gyerekeket egyaránt), lealázás, kiröhögés. Először mindenképp vissza akartam rendezni, mivel nem lesz már újra családom, ha ez széthullik (több kicsi gyermek, kiábrándultság az emberekből), de hát nem ment, belefáradtam. Mégis, így jobb, van néha legalább apjuk, és én is viszonylag épelméjűen viselkedek.( Mikor úgy volt, egyedül maradok a gyerekekkel, hitellel, problémákkal, erősen pszihiátriai eset lettem, csak erről nem tudnak, titkoltam a gyerekelhelyezés miatt)Most is egy fedél alatt élünk, leginkább megvetem, néha gyűlölöm, de mivel egyedül nem tudnám nevelni a gyerekeket, meg hát jól jön a ház körül, elviselem,próbálok még visz. nem bunkó is lenni, pláne a kést nem a hátába vágni.Majd meglátom, hogy alakul. Akik azt írják, majd lesz új, boldog kapcsolatod, a szerencsés kisebbség. Itt a környéken, akik hasonlóan jártak, több gyerekkel egyedül maradtak, vagy besavanyodott, idegbeteg nők, vagy egy alkoholista új pali kiszolgálószemélyzetei, szóval nem általános az, hogy lesz majd új, boldog életed, bla-bla. Nem azért írom, hogy benne maradj, de én próbálkoztam eleget, nem egyszerű ilyen helyzetben új "apukát", társat találni egy családba. Józanul dönts, ne álmodozz!
13/15 anonim válasza:
Igaza van az utolsónak!
Nem rohangálnak a szőke hercegek csak miránk várva, hogy eltartsák a gyerekeinket!
15/15 anonim válasza:
Kérdező, történt azóta változás?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!