Egyetem az akaratom ellenére, szülői nyomásra?
Idén érettségiztem, 19 éves lány vagyok. A gimiben nagyon pocsék tanuló voltam (kettes), soha nem irtam házit, mindig puskáztam dogáknál, bámultam kifelé az ablakon a kicsöngetést várva. De két tantárgyból nagyon jó voltam: matek és angol. Ezeket se tanultam soha, de valahogy érzékem volt hozzájuk, az érettségim 95% és 99% lett belőlük. Volt egy nyelvvizsgám is, így duplázással bejutottam az ország legmagasabb felvételi pontjaival bíró egyetemre.
Ez egy k*rva nehéz egyetem, a szakom borzalmasan messze áll tőlem, már most gyűlölöm az egészet.
Én már februárban megmondtam a szüleimnek, hogy nem szívesen mennék egyetemre. Szakmát akartam volna tanulni, vagy elmenni dolgozni. Hallani sem akartak róla. Tomboltak/nak, hogy egy ütődött vagyok, elk*rtak, semmi nem lesz belőlem stb.
Mit legyen most velem??
Én szívem szerint elmennék dolgozni, jövőre felvételiznék egy könnyebb, számomra tetsző szakra, levelezőre. De persze erről sem akarnak hallani, szó szerint őrjöngenek, ha ezt szóba hozom.
Mellesleg, egy ilyen sminkekkel és kozmetikumokkal foglalkozó szaküzletbe szeretnék menni dolgozni: Clinique, Lancome, vagy Estee Lauder. Hogy lehet ide elhelyezkedni? Tapasztalatok?
"Sajnos az téveszt meg sok fiatalt -ahogy most a válaszokból látom- hogy már pénzt akar keresni, úgy tűnhet, hogy ez a jó út, azonban kb 10 év múlva fogsz rádöbbenni, hogy hiányzik a felsőfokú végzettséged, viszont akkorra már családod lehet, és nem fogod tudni pótolni az elvesztegetett éveket. "
Én tanultam, diplomáztam "időben", fecséreltem az éveket, mert most látom 10 évvel később, hogy alig lehet diplomásként munkát találni. Ezért még nem sikerült összegyűjtenem a lakáshoz és családalapításhoz való pénzt, magyarul még nem vághattam családalapításba, mert csak tanulgattam hiába.
Ha tanultam volna valami rendes szakmát, és dolgoztam volna, akkor igen, több pénzt gyűjthettem volna mostanra. És az eszemmel még saját vállalkozást is csinálhattam volna. Diplomázni meg ráértem volna, ha szükséges.
Néhány év kihagyás nem jelent agytompulást. Vagy legalábbis nem mindenkinél.
10éve diplomáztam, és jelenleg is úgy érzem, szívesen járnék suliba, nem félnék a sok tanulnivalótól, őszintén szólva azt kívánom, bárcsak ne tanultam volna akkor, hogy most azt tanulhassam, ami tényleg kell a munkámhoz, ami tényleg érdekel. Falnám a könyveket. De így, hogy már megcsináltam egy diplomát, luxus lenne még egy, ráadásul tök más...
Szerintem hülyeség a lehetséges családalapítás miatt érettségi utánra időzíteni a diplomát...
Jó végülis mindenki másmilyen.
Én úgy látom a Kérdezőnek vannak céljai, elképzelései és jobban jár, ha azt valósítja meg lelkesen, mintha hagyja magát befolyásolni és abszolút érdektelenül jár felsőfokúra.
Persze neves suliba bekerülni igazán szerencse kár lenne azt is veszni hagyni, ki tudja.
Viszont ha most örömmel kezdene el dolgozni, és nem fél attól, hogy esetleg pár év múlva kezdjen tanulni (mert van esze), akkor nem kellene annyit aggódni.
Nem is csak a családalapítás miatt jó érettségi utánra időzíteni az egyetemet, hanem azért is, mert a szülők még talán akkor tudják ebben anyagilag támogatni.
Nem biztos, hogy mondjuk 10 év után is ez lenne a helyzet.
A diploma lehet, hogy néha feleslegesnek tűnik, azonban tágabb látókörrel messzebbre tudsz kitekinteni.
A mai munkakörök szerintem kevésbé engedik meg, hogy mellette tanulj is, mert igen sokat kihúznak a munkaadók a munkavállalókból. Arról nem is beszélve, hogy ha később tanulsz, esetleg levelezőn, az is igen sokba kerül, és ma a legtöbben csak annyit keresnek, ami éppen a mindennapi megélhetéshez szükséges.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!