Meghalt a dédimamám, de nem érzek semmit. Normális ez? 13/L

Ha nem voltál vele közeli kapcsolatban, akkor szerintem igen.

Én se' nagyon éreztem semmit, csak ahogy láttam másokon a szomorúságot...

Én sem éreztem annyira rosszul magam, mert az orvosok előtte megmondták, hogy kb 3 hete van hátra. Akkor nagyon ki voltam készülve. Napra pontosan 3 hétre meghalt, de én már azelőtt is úgy tekintettem rá, mintha nem is élne, elfogadtam.

De ha te nem ismerted annyira akkor nem gáz sztem.

teljesen

nekem is ez volt nemrég, először nem éreztem semmit, pedig még a koporsót is elmentem megvenni.

rosszabb volt látni betegen a kórházban, mint maga a gondolat hogy meghalt.

16f

Valahol normális, és az is hogy te magad is csodálkozol magadon. A te korodban az embert, ha nem is foglalkoztatja minden nap az elmúlás gondolata, azzal azért már tisztában van, hogy aki egyszer megszületett, az meg is fog halni.

Ha dédnagymamád, a korához képest egészségesen, és nyugalomban élte meg az idős kort, és nem egy váratlan, fájdalmas baleset, vagy betegség végzett vele, akkor csak az történt, ami a természet -olykor fájó- törvénye.

Valószínű, hogy ha azt látnád, hogy a szüleidet, nagyszüleidet mélyen megrázza a gyász, vigasztalhatatlanul zokognak, akkor téged is jobban felkavarnának az érzések.

Talán, majd felnőttebb, érettebb fejjel fogod magadban csendesen meggyászolni, és örülni annak, hogy láthatott még téged kamaszként.