Normális ha egy nő azt érzi és azt akarja hogy megcsalják?

Szerintem is beszéld rá pszichológusra. Igenis tudnak segíteni ilyesmin is. Nem fog elmúlni ami már megtörtént, de feldolgozni és az életet normálisan továbbfolytatni igenis tudnak segíteni.

Neked ez nem feladatod, és nem is vagy kiképezve rá, hogy nagy hatással legyél rá. Ha ezt próbálod mégis, te is lehet, hogy egyre inkább belebonyolodsz az ő lelikállapotába, onnantól neked is, máris nehéz lesz.

Én is a társaságban hiszek. Csak azt nehezebb összehozni, mert nem lehet direkt na ti veletek majd most jól érzem magam.

Voltam pszichiáternél hiába beszéltem nem sokat ért. Én is úgy voltam vele egyébként is hogy mit fog csinálni. Nem tud nekem a semmiből elővarázsolni barátokat, vagy visszapörgetni az időt. És végül is a legtöbb gond abból fakad hogy egymagában ,nincs kivel megbeszélni dolgokat stb., mármint nekem. Mondjuk lehet hasznos csak szerintem is nem ennél.

Nekem barátaim nem voltak, suliban kiközösítettek, szüleim meg bántottak, apám meghalt. Úgy alakult hogy lett egy munkám, és ott tök jól elvoltam. Éjszakai műszak volt, és tök jó társaság. Na és beszélgetünk egyik másik sráccal tök jól elvoltam. Mind1 szóval jó volt, aztán viszont sajnos megszűnt. És azóta rosszabbul vagyok.

Mondjuk nem meglepő. Meg szerintem akármit történt veled, az már az életed része lesz akár akarod akár nem, nem tudod félredobni. Legalábbis ha komolyabb dolog. Az a legjobb ha elfogadnak olyannak amilyen vagy, amihez meg jó társaság kell ahová betudsz illeszkedni.

Szerintem pszichológus akkor jó ha magától megy oda valaki, mert hogy attól jobb lesz. Mert ha "ráerőltetik" vagy elmegy mert hát mit tehetnék akkor eleve nem úgy áll hozzá. Csak na majd dumál ezt azt azt ennyi.

Nem a pszichológus arra jó hogy újból és újból felhozza a régi sérelmeket azt végletekig kiboncolják, és hogy egyedül magában oldja meg az illető a problémáit ha tudja. De most erre az esetre értem, vannak olyan esetek ahol pont jót tesznek a foglalkozások. Vannak olyan pszichikai esetek amikor szerintem nem a pszichiáter a megoldás hanem egy jó baráti társaság akikkel ki tud alakítani egy életformát amiben jól érzi magát és ez napi 24 órás hatás a lelkére nem úgy mint a pszichiáternél ahol 1 óra boncolgatás és ha feldolgozta ennyi idő alatt úgy a dolgot hogyha kilép az ajtón akkor normálisan tudja csinálni a nap további részét akkor jó ha nem akkor így járt ez nem segít rajta, csak megerősíti a problémáit.

Én így gondolom.

Öngyilkossági kísérletekre már orvos kell, azaz pszichiáter.

Ha egyéves koráig nem foglalkozott vele rendesen az anyja, nem alakult ki kötődés, akkor nagy a baj. A kötődés képessége nélkül csak működésképtelen kapcsolatai lesznek bárkivel is. De hátha nem ez a helyzet, meg kell próbálni.

A terápia nehéz, de legalább kecsegtet valami jóval, míg ez a fajta élet nem igazán.

Remélem eljutsz majd arra a pontra amikor kitudod majd mondani hogy boldog vagy! :D

Legyél boldog és sok sikert a továbbiakban! :D:D